A tüntetők többsége már elhagyta a Hongkongi Műszaki Egyetemet, az ott maradóknak már alig van élelme és ivóvíze. A helyzetet a demonstrálók reménytelennek érzik - a rendőrség azokat is letartóztatja, akik megadják magukat - írja a Guardian.
Kedd este tizenegyig majdnem nyolcszáz tüntető hagyta el a Hongkongi Műszaki Egyetemet, már csak 30-50 közé tehető az épületben lévők száma, a vasárnap óta tartó akciót pedig egy tucatnyi embernél kevesebben szeretnék folytatni - írja a Guardian.
A rohamrendőrség az utóbbi napokban könnygázt, gumilövedéket és vízágyút is bevetett a menekülni próbáló tüntetők ellen, és arra szólították fel őket, békésen adják meg magukat. Hatszázan ezt meg is tették, háromszáz főt - a nagykorúakat - letartóztattak, a gyerekeket pedig további vizsgálatnak vethetik alá. Körülbelül tíz tüntetőt szökés közben fogtak el, majdnem háromszázat pedig sérüléseik miatt kórházba szállítottak.
Egy szociális munkás szerint az épületben lévők reménytelennek érzik a helyzetüket. Az egyetem előtt többen várnak, akik attól félnek, a rendőrség megrohamozza a campust, és remélik, hogy a jelenlétükben jobban bánnak majd a tüntetőkkel.
Az elmúlt három napban tízezrek mentek az utcára Hongkongban, több összecsapás volt rendőrök és a tüntetők között, 1100 embert tartóztattak le. A szülők és a tüntetők azt követelik, hogy letartóztatás nélkül engedjék haza az egyetemen lévőket. Hongkong kormányzója, Carrie Lam szerint megegyeztek a rendőrökkel, hogy békésen fogják megoldani a helyzetet.
Az azóta visszavont, Kínával kötendő kiadatási egyezményről szóló javaslat miatt kezdődött tüntetések hatodik hónapja tartanak a városban, a demonstrálók akciói és az összecsapások miatt az iskolákban is tanítási szünetet rendeltek el. A tüntetők többek között a tüntetők szabadon engedését, a rendőrségi akciók független kivizsgálását és demokratikus választásokat követelnek.
Bevették a műszaki egyetemet a hongkongi tüntetők: erős képek
Tovább folytatódtak a tüntetések a Hongkongi Műszaki Egyetem kampuszán - már két napja tart a rendőrök és tüntetők közötti patthelyzet. Rengeteg kép készült az eddigi legsúlyosabb összecsapások alatt, most ezekből láthattok egy összeállítást.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
