Újabb rangsor: két magyar intézmény a világ legjobb informatikai képzést indító egyetemei között

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem került be idén a brit Times Higher Education 2020-as informatikai felsőoktatási rangsorába.

  • Eduline

Ma hozták nyilvánosságra a Times Higher Education (THE) 2020-as szakterületi rangsorai közül a következőt: az informatikai képzéseket felsoroló részlistát.

A magyar egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem került be a listába, mind két intézmény a 601+ kategóriába került.

A szakterületi rangsorok összeállítása során a THE hasonló módszertant alkalmaz, mint az összesített egyetemi világranglista esetében. A rangsor összeállítói nézik például a tanárok és diákok arányát, a külföldi hallgatókat és a férfi-női arányokat is.

A listát egyébként idén az Oxford vezeti, második helyen a  Stanford Egyetem, harmadik helyen pedig a svájci ETH Zürich áll. Ez utóbbi intézményt kivéve a lista első tíz helyét jobbára amerikai és brit egyetemek foglalják el, az élbolyba más országokból például a National University of Singapore (11. helyen), a szintén szingapúri Nanyang Technological Egyetem (13. helyen), illetve a kínai Tsinghua Egyetem került be.

Friss egyetemi rangsor: újra a legjobbak között az ELTE a bölcsészettudományokban

Az ELTE egyetlen magyar egyetemként került be a brit Times Higher Education 2020-as bölcsészettudományi felsőoktatási rangsorába - írja az egyetem.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.