Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Szerdán többek között a felsőoktatás fenntartóváltásáról és finanszírozásáról, illetve az egyetemi bérekről egyeztetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). A szakszervezet elnöke az Eduline-nak elmondta: jelentősen megemelt, differenciált bérekre van szükség, és a nem oktató alkalmazottak fizetését is rendezni kell. Az FDSZ javaslatot dolgoz ki.
2019. szeptember 18-án Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere, Bódis József államtitkár és Horváth Zita helyettes államtitkár a minisztériumban fogadta Dráviczki Sándort, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) újonnan megválasztott elnökét és Szauter Ferenc elnökségi tagot, a győri Széchenyi István Egyetem szakszervezetének elnökét - írja közleményében az FDSZ.
A mintegy egyórás megbeszélés során a következő témák kerültek napirendre: az egyetemek várható fenntartóváltása és finanszírozási rendszerének átalakítása, az egyetemek egymással és a kutatóintézetekkel való együttműködésének erősítése, új alapokra helyezése, a nemzetköziesítés problémája és feladatai. Két héttel korábbi közleményében az FDSZ a fenntartóváltásról való előzetes egyeztetés hiányát kifogásolta, illetve a bérek jelentős növelésének fontosságát hangsúlyozta.
A szerdai egyeztetésen az FDSZ elnöke elsősorban a versenyképes bérek fontosságát és a közalkalmazotti státusz kérdéseit, amelyekre az elnökség konkrét javaslatokat fog kidolgozni, valamint a PPP konstrukciók kiváltásának folytatását hangsúlyozta. A tárgyalás során több fontos kérdésben egyetértés mutatkozott, más lényeges kérdésekben azonban további egyeztetésekre van szükség. A miniszter reményét fejezte ki az FDSZ-szel való eredményes együttműködésre, szorgalmazta a szakszervezetek intézményi jelenlétének és szerepvállalásának kiszélesítését - írják a közleményben.
Az FDSZ elnöksége üdvözölte a kapcsolatfelvételt és a problémák nyílt felvetését. Dráviczki Sándor az Eduline-nak azt mondta: a bérek rendezése során az általános és jelentős alapbéremelés mellett fontos, hogy a fizetéseket differenciálni tudják, a pályakezdők - alacsonyabb - bérét pedig százalékosan nagyobb mértékben növeljék. A nem oktató kollégák bérét is rendezni akarják. Az egyeztetésen szóba került a 2020-as felvételin kötelező B2-s nyelvvizsga, amely az FDSZ szerint a hallgatói létszám csökkenését is okozhatja, mivel hiába lehetett már évek óta számítani a változásra, a középiskoláknak nem volt elég idejük felkészülni. A következő egyeztetésnek még nincs konkrét időpontja - mondta az FDSZ elnöke az Eduline-nak.
Pontosan milyen feltételeket kell teljesíteni a 2020-as felvételin? Itt a válasz
Milyen változások lesznek 2020-tól a felvételi követelményekben? Mi az, amit mindenképpen teljesítenetek kell, ha felsőoktatásban szeretnétek tovább tanulni? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: a felek egyetértettek abban, hogy közös cél a felsőoktatás teljesítményének erősítése a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében. A közlemény szerint a magyar egyetemeknek szorosabb együttműködésre érdemes törekedniük a hazai gazdasági szereplőkkel, különösen a kis- és középvállalkozásokkal, ugyanis az ipari-vállalkozói kapcsolatok bővülése hatékonyabb működést és versenyképesebb béreket eredményez a felsőoktatásban is.
A hazai egyetemek bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe a nemzetközi társintézményekkel való közös munka elmélyítése, kiterjesztése segíthető elő - írták. Palkovics László miniszter azt mondta, kiemelten számít az FDSZ támogató hozzáállására a felsőoktatás megerősítésében. A találkozón a szakszervezet delegáltjai nyitottságukat fejezték ki a folyamatos párbeszédre a magyar felsőoktatás jövőjéről - olvasható a közleményben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).