Hamarosan lejár a diákhitel-igénylés határideje, ezért itt van egy útmutató az igénylés szabályairól, valamint a diákhitelek közti különbségekről.
Kik vehetik fel a Diákhitel1-et és kik a Diákhitel2-t?
A szabad felhasználású Diákhitel1-et egyaránt felvehetik állami ösztöndíjas és önköltséges képzésen tanulók - de ha éppen külföldön tanultok Erasmusszal, akkor is felvehetitek. A Diákhitel2-t ezzel ellentétben kizárólag akkor igényelhetitek, ha önköltséges, vagyis fizetős szakon tanultok.
Mekkora összeget lehet igényelni egyikkel, másikkal?
A Diákhitel1 maximális összege 70 ezer forint havonta - így összesen 350 ezer forint hitelt vehettek igénybe. A Diákhitel2-vel akkora összeget vehettek fel, amekkora a tandíjatok, ennél az összegnél nem lehet magasabb az igényelt hitelösszeg.
Mekkora a kamat?
A Diákhitel1-re 1,99 százalék érvényes a július 1-től december 31-ig tartó időszakra. A Diákhitel2 pedig kamatmentes.
Mennyi időre igényelhető?
A Diákhitel1 egy félévre (vagyis 5 hónapra) igényelhető, míg a Diákhitel2-t 11 tanulmányi félévre lehet felvenni, egy szemeszterben legfeljebb 5 tanulmányi hónapra. Ha egységes osztatlan szakon tanultok, és a képzési idő meghaladja a 11 félévet (ilyen például a hatéves általános orvosi szak), akkor a jogosultsági idő megegyezik a képzési idővel, de nem haladhatja meg a 14 tanulmányi félévet.
Mikortól kötelező a törlesztés?
A Diákhitel1 igénylésének korhatára jelenleg 45 éves kor a szabályok szerint, ezzel együtt a törlesztés legkésőbbi kezdete is lehet 45 éves kortól. Ugyanez a szabály vonatkozik a Diákhitel2-re is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az önköltséges képzésen tanulók negyede vesz fel diákhitelt
Nyelvtanulásra is igényelhető lesz a diákhitel októbertől - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
