Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Az a magyar állampolgár, aki külföldön tanul, felsőoktatási intézményben, hallgatói jogviszonya alapján jellemzően ott lesz jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, de szükség esetén Magyarországon, a külföldi jogosultság alapján kiállított európai egészségbiztosítási kártyával igénybe tud venni egészségügyi ellátást - írja az Adózóna.
Az Adózóna részletes cikkében hozzáteszi: a külföldi hallgatói jogviszonyon alapuló biztosítás ellenére, ha a külföldön tanuló diák a szünidőben hazajön, és itthon munkát vállal, akkor meg kell vizsgálni, hogy a munkavégzése után milyen esetekben keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége.
Abban az esetben, ha a diák munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt létesít, számolnia kell azzal, hogy a bruttó jövedelme után 15 százalék szja-t és egyéni járulékokat is kell fizetnie. Határozott idejű munkaviszony esetén 18,5 százalék járulékot von le tőle, és fizet meg a munkáltató, míg megbízási jogviszonyban végzett tevékenységnél csak 17 százalék a járulék, és ez is csak abban az esetben terheli a munkavállalót, ha a havi jövedelme eléri a 44 700 forintot. Ez azt jelenti, hogy ha a diák például 49 600 forint összegű megbízási díjban állapodik meg a foglalkoztatóval, figyelemmel arra, hogy jellemzően annak jövedelemtartalma a megbízási díj 90 százaléka, nem keletkezik biztosítási jogviszony, így járulékot sem kell fizetnie.
A cikk folytatását az Adózónán olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.