Számolgatjátok a pontjaitokat, és úgy néz ki, hogy önköltséges képzésre kerültök be az idei felvételin, ezért diákhitelt igényelnétek? Mutatjuk a legfontosabb információkat.
Az önköltséges szakon tanulóknak szól a Diákhitel2, amely egy kötött felhasználású, csak képzési költségekre fordítható hallgatói kölcsön.
Ha arra számítotok, hogy a 2019-es felsőoktatási felvételin önköltséges képzésre kerültök majd be, elég a ponthatárok közzététele után foglalkozni a diákhitellel – ha azt szeretnétek, hogy az egyetem/főiskola már az őszi félév első utalásakor megkapja a képzési díjat, szeptember 15-ig kell igényelnetek a Diákhitel2-t.
Ha a tandíj összegét bármikor befizethetitek az őszi félévben, akkor később is igényelhettek diákhitelt, a határidőket itt találjátok.
A diákhitel folyósításának feltétele az aktív hallgatói jogviszonyt, vagyis csak az kaphat diákhitelt, akinek a hallgatói jogviszonyát az egyetem/főiskola tanulmányi osztálya visszaigazolta a Diákhitel Központnak, így érdemes minél hamarabb beiratkozni/bejelentkezni az adott felsőoktatási intézménybe – hívja fel a figyelmet a Diákhitel Központ oldala.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
