Egyszerűsödhet az egyetemeken a más intézményekben szerzett tapasztalatok, például külföldön teljesített szemeszterek, vendéghallgatóként töltött félévek elismerése, ha elfogadják a Magyar Rektori Konferencia (MRK) javaslatcsomagját.
Megakadályoznák a rektorok, hogy a hallgatóknak fizetési kötelezettsége keletkezzen vagy túlfussanak a tanulmányi időn csak azért, mert külföldi mobilitási programban vettek részt — derül ki a Magyar Rektori Konferencia jelentéséből, amelyben arra hívják fel a figyelmet: hazánkban komoly hiányosságok vannak a kreditelismerés terén, az oktatók bizalmatlanok, a szabályok pedig félreérthetők - írja a Magyar Nemzet.
Jelenleg ugyanis nincs egységes eljárás a máshol szerzett kreditek, például egy erasmusos szemeszter elismerésére a magyar felsőoktatásban, ez pedig a rektorok szerint hátráltatja a hallgatók mobilitási hajlandóságát és az intézményi kapcsolatokat is.
Itt a 2020-as lista: ezek az egyetemek tarolnak a QS 2020-as rangsorában
Három ázsiai egyetem is szerepel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorának első húsz helyezettje között, de a lista élén továbbra is túlnyomóan amerikai felsőoktatási intézmények állnak. A világ legjobb egyetemének még mindig a Massachusetts Intitute of Technologyt tartják a rangsor összeállítói.
A felsőoktatási törvény szerint mindenképp el kell ismerni a kreditet, ha az összevetett tudás legalább hetvenöt százalékban megegyezik. Ám erre az egyetemek többsége alsó küszöbhatárként tekint, miközben alacsonyabb egyezés esetén is lehetőség lenne az elismerésre.
Sokszor az is gond, hogy beszámítják ugyan a máshol teljesített tanegységeket, de nem a szakmai, hanem csak a szabadon választott tárgyak terhére. Ez esetben pedig előfordulhat, hogy a hallgató végül túllépi azt a megengedett kreditmennyiséget, amennyinél még ingyen tanulhat.
A javasolt módosítások értelmében ugyanakkor a jövőben egyszerűsödne a kompetenciák beszámítása, sőt akár iskolán kívül szerzett ismeretek, például munkatapasztalat is elismerhető lehet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
