Változások előtt a Corvinus: milyen lesz a felvételi, változik-e a tandíj?

Hamarosan állami alapítású alapítvány veszi át a Corvinus működtetését, de hogyan fogja ez a felvételit befolyásolni, változik-e a tandíj és vajon több külföldi diákot vonzz majd az egyetem? Csák János, a Corvinus Megújulásáért Felelős Projektszervezet vezetője beszélt ezekről a kérdésekről.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2019 július elsejétől egy állami alapítású alapítvány veszi át a Budapesti Corvinus Egyetem működtetését, 2020-tól állami ösztöndíjas férőhelyekre nem jelentkezhetnek a felvételizők, viszont létrehozzák a Corvinus-ösztöndíjat, amellyel az ígéretek szerint körülbelül annyian tanulhatnak majd tandíjmentesen, mint eddig.

Arra a kérdésre, hogy mennyiben változik a felvételi, Csák János, a Corvinus Megújulásáért Felelős Projektszervezet vezetője azt mondta, idén még marad minden a megszokott rendszerben, azonban lehetséges, hogy a jövőben érdemes lenne változtatni.

Azt azonban meg kell gondolni, hogy a szűrés a jegyek mellett kiegészüljön motivációs levéllel, szaktanári ajánlással és személyes elbeszélgetéssel. Ez a bevált angolszász módszer átvétele lenne" - mondta el a növekedés.hu-nak Csák János.

Módosítottak a felsőoktatási törvényen

Módosította a felsőoktatási törvényt kedden az Országgyűlés: a változtatásnak főként a Budapesti Corvinus Egyetem átalakításában lesz szerepe.

 Vajon változnak-e a tandíjak?

"A mostani évfolyam számára még semmiképp" - mondta az oldalnak a projektszervezet vezetője. Hozzátette: a tervek szerint később is ugyanannyi ösztöndíjas hallgató maradna, mint most az állami képzésben, de már az alapítvány finanszírozásában. "Jelenleg tanulmányi és szociális ösztöndíj van, ezt jó lenne kiegészíteni az oktatáson kívüli tevékenységekhez kapcsolódó ösztöndíjakkal olyanoknak, akik valamilyen társas tevékenységben vesznek részt magas szinten az egyetemen. Legyen ez néptánc, sport, szimfónikus zenekar, bármi" - mondta Csák János.

Hozzátette: ez azért fontos, mert a régi diákok akkor fognak később áldozni az egyetemre, ha itt jól érezték magukat, ha élmény volt az egyetemi életkorszakuk. Ehhez pedig kellenek azok hallgatók, akik megteremtik ezt a közeget.

Arra a kérdésre pedig, hogy hány százalék külföldi hallgatót szeretnének, a projektszervezet vezetője azt mondta, nincs ilyen szám. Azt akarják, hogy külföldről is ugyanolyan színvonalú hallgatók jöjjenek, mint Magyarországról. Illetve hozzátette, ha megfelelő tandíjakat állapítanak meg, akkor alternatívát tudnak lenni a nagyon drága angol, vagy a komoly megélhetési költséget jelentő német egyetemekkel szemben is.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.