Megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen - hangsúlyozta Pavlik Lívia, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszteri biztosa, az egyetem kancellárja az M1 aktuális csatornán kedden.
Pavlik Lívia azt mondta, az egyetem fenntartójaként létrejövő vagyonkezelői alapítvány alapító vagyonának hozamából jön létre majd a Corvinus-ösztöndíj, amely a továbbiakban is ingyenes tanulási lehetőséget biztosít az egyetemen.
Elmondta: a kormány már döntött a törvényjavaslatról, amely közvetlenül az új modellt érinti, ezáltal jön majd létre az egyetem fenntartó jogait átvevő Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány. Az alapítvány által az egyetem végre nem költségvetési szervként működik majd, így rugalmasabb, a piaci feltételrendszerhez jobban alkalmazkodni képes intézménnyé válik - fűzte hozzá.
Az alapítványi fenntartási formában a Corvinus sokkal jobban tud majd reagálni a modern felsőoktatási intézményekkel szembeni új kihívásokra - vélekedett Pavlik Lívia. A műsorban elhangzott, a vagyonkezelői alapítvány a tervek szerint júliustól lesz az egyetem fenntartója. A kormány és az egyetem vezetése szerint így hatékonyabban és magasabb színvonalon működhet a Corvinus, és idővel bekerülhet Európa legjobb száz egyeteme közé.
Corvinus: nem lesz tandíjemelés
Az egyetem fenntartóváltása nem érinti az ingyenes férőhelyek számát, és az önköltséges képzések térítési díjának emelése sem várható - reagált a Budapesti Corvinus Egyetem arra, hogy az Oktatói Hálózat keddi kerekasztal-beszélgetésén elhangzott: az egyetem gazdasági háttere elkerülhetetlenné teszi a hallgatói tandíjak jövőbeni emelkedését.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
