Fiatalok, főként diákok ezrei vonultak utcára több belgiumi nagyvárosban és Hollandiában csütörtök délelőtt a klímavédelmi politika hatékonyságának fokozása érdekében.
A belga sajtó tájékoztatása szerint a Youth for Climate nevű mozgalom által kezdeményezett - immár ötödik csütörtök délelőtt megrendezett - belgiumi megmozdulások központi menete ez alkalommal a Brüsszeltől mintegy harmincöt kilométerre található Leuven egyetemi városban zajlott. A rendezvényen a tervek szerint felszólal a város polgármestere, Mohamed Ridouani, valamint a város környezetvédelemmel megbízott vezetői és a téma mellett elkötelezett civil szervezetek képviselői.
Brüsszelben mintegy háromezer fős menet indult az előző hetekben szervezett felvonulással megegyező útvonalon, az északi pályaudvartól a belvároson keresztül a főváros déli pályaudvaráig.
A mozgalom ez alkalommal főként az ország északi, flamand nyelvű régiójában szervezett megmozdulást, Antwerpen, Kortrijk és Hasselt városaiban hívta utcára a fiatalokat. A déli, francia nyelvű régióban, a vallóniai Mons egyetemén is tüntetés kezdődött a klímavédelem fokozása érdekében, valamint Herve és Arlon középiskolás diákjai jelezték, hogy támogatják az egyetemisták törekvéseit.
A sajtó tájékoztatása szerint a szintén vallóniai, Belgium keleti országrészében található Liege-ben középiskolai diákok szemétgyűjtést szerveztek csütörtök délutánra, valamint kukák elhelyezését a polgármesteri hivatal előtti téren. A holland sajtó arról számolt be, hogy fiatalok ezrei álltak fel az iskolapadból és vonultak utcára Hágában elkötelezettebb holland éghajlat-politikát követelve csütörtök délelőtt.
A résztvevők az üvegházhatú gázok kibocsátása csökkentésének fontosságára akarják felhívni a politikusok figyelmét azt követően, hogy a holland környezetvédelmi hivatal múlt hónapban készített jelentésében kijelentette, a cél, amely szerint az 1990-es szinthez képest 25 százalékkal csökkentenék a kibocsátást 2020-ra, "nem érhető el".
Mintegy 350 holland tudós és kutatócsoport írt nyílt levelet, amelyben támogatásukról biztosították a megmozduláson részt vevőket, mondván, ideje szigorú intézkedéseket hozni az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors és drasztikus csökkentése érdekében.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
