Kétféleképpen is válthattok szakot, de nem mindegy, melyiket választjátok

Hogyan célszerű szakot váltani és mit érdemes tudni a már felhasznált - államilag támogatott - félévekről? Meddig lehet megszerezni a diplomát anélkül, hogy fizetni kelljen?

  • Eduline

Az állami ösztöndíjas képzés esetében a szakváltáskor (is) fontos tudni, hogy mi az, amelyet a hallgatói nyilatkozat aláírásakor vállaltok. Ez alapján a képzési idő másfélszeresén belül - egy alapképzés esetén például maximum kilenc félév alatt - meg kell szereznetek a diplomát. Ha ez nem sikerül, vissza kell fizetnetek a képzés költségének felét.

Hogyan válthattok szakot?

Kétféleképpen történhet szakváltás, vagy átvétellel évközben vagy pedig újra jelentkezéssel a felvételi eljárás során. Ha felvételi eljárás útján váltotok szakot, újrakezdődik a számolás, és ismét a képzési idő másfélszerese áll majd rendelkezésetekre, hogy megszerezzétek a diplomát.

Ha átvétellel kerültök új szakra, nem indul újra a számolás, így például ha már két szemesztert tanultatok egy alapszakon, és egy másikra váltotok, már nem a képzési idő másfélszerese, vagyis kilenc félév áll a rendelkezésetekre, hanem csak hét.

Hallgatói szerződés: ezeket kell vállalni az állami ösztöndíjért

Fontos, hogy tudjátok, mit kell vállalnotok, ha állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztetek a 2018-as felvételin.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.