Így tanulhattok külföldön ösztöndíjjal: újabb lehetőséget mutatunk

Megjelent a 2019/2020-as tanévre szóló Campus Mundi pályázati felhívás – ha részképzésen vennétek részt külföldön, ezeket a dátumokat érdemes észben tartani.

  • Eduline

A célországokban az itthoni tanulmányaitokhoz kapcsolódó alap-, mester- vagy doktori részképzésben vehettek részt. A részképzés során a fogadó intézményben legalább 10 kreditet kell sikeresen teljesítenetek.

Azokon a külföldi egyetemeken, ahol nincs kreditrendszer, a képzés elvégzéséhez heti minimum 20 órában szükséges kurzusokra járnotok, ezt a fogadó intézmény igazolja majd.

Az ösztöndíj lehetőséget biztosít kutatómunkára is, ha ez a szakdolgozatotok vagy a doktori disszertációtok elkészítéséhez szükséges. Viszont ebben az esetben a pályázati felületen szükséges jeleznetek, hogy a kiutazásotok kutató célú.

A pályázati határidők:

Összes ország (Izrael, Egyiptom, Oroszország, Kína kivételével): 2019. február 17.

Oroszország: 2019. január 17.

Kína: 2019. január 20.

Magyar egyetemisták egzotikus helyeken: távol Európától

Anglia, Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Spanyolország − a legtöbb magyar hallgató ezeket az országokat célozza meg ösztöndíjasként, de vannak olyan kalandvágyó egyetemisták, akik több tízezer kilométerre találtak rá arra az egyetemre, kutatóintézetre, vállalatra, ahol szívesen tanulnának, szereznének szakmai tapasztalatot. Négy volt ösztöndíjas mesélt élményeiről, kalandjairól, na meg arról, mit „hoznának haza" a kinti oktatási rendszerből.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.