Ezernél több hallgató tüntetett a felsőoktatási törvény koncepciója ellen szerdán a Debreceni Egyetem (DE) főépülete előtt.
A tiltakozók a forráskivonás, továbbá a hallgatói jogok és az intézményi autonómia csorbítása ellen demonstráltak. A vidéki értelmiség bázisát adó kisebb főiskolák és a nagy kutatóegyetemek egyaránt vesztesei lesznek a fűnyíróelvszerű forráskivonásnak - mondta beszédében Török Gergő, a DE másodéves bölcsészhallgatója. Mint mondta, komplett szellemi műhelyek tűnhetnek el, mivel bűnbaknak kikiáltott szakok válhatnak fizetőssé. "Kinek van több millió forintja tanulásra?" - tette fel a kérdést.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válasza - folytatta -, hogy diákhitellel adósodjanak el a nem támogatott képzésre jelentkező hallgatók. Hozzátette, hogy a családalapításukat is nehezítheti majd, ha felveszik a diákhitelt. Szólt a hallgatók "röghöz kötéséről": szerinte nem szerencsés nyugati példákkal dobálózni, hiszen a hallgatóknak nem lenne problémájuk a hazai munkavállalással, ha az egyetemekről kikerülő szakembereket színvonalas bérek várnák a munkaerőpiacon. A tüntetés végén 500 léggömböt és ezzel együtt jelképesen a törvény koncepcióját eresztették szélnek. Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnöke elmondta: a hallgatók tanulmányi és térítési ügyekben jelenleg meglévő egyetértési joga tanácsadói joggá változik, ezzel a diákok az intézményeken belül másodrendű polgárrá válnak. A tüntetésen megjelentek a Szolnoki Főiskola hallgatói önkormányzatának képviselői is. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által szervezett budapesti tüntetésről itt olvashatsz, a plakátokat pedig itt nézheted meg.MTIIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
