Ezernél több hallgató tüntetett a felsőoktatási törvény koncepciója ellen szerdán a Debreceni Egyetem (DE) főépülete előtt.
A tiltakozók a forráskivonás, továbbá a hallgatói jogok és az intézményi autonómia csorbítása ellen demonstráltak. A vidéki értelmiség bázisát adó kisebb főiskolák és a nagy kutatóegyetemek egyaránt vesztesei lesznek a fűnyíróelvszerű forráskivonásnak - mondta beszédében Török Gergő, a DE másodéves bölcsészhallgatója. Mint mondta, komplett szellemi műhelyek tűnhetnek el, mivel bűnbaknak kikiáltott szakok válhatnak fizetőssé. "Kinek van több millió forintja tanulásra?" - tette fel a kérdést.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válasza - folytatta -, hogy diákhitellel adósodjanak el a nem támogatott képzésre jelentkező hallgatók. Hozzátette, hogy a családalapításukat is nehezítheti majd, ha felveszik a diákhitelt. Szólt a hallgatók "röghöz kötéséről": szerinte nem szerencsés nyugati példákkal dobálózni, hiszen a hallgatóknak nem lenne problémájuk a hazai munkavállalással, ha az egyetemekről kikerülő szakembereket színvonalas bérek várnák a munkaerőpiacon. A tüntetés végén 500 léggömböt és ezzel együtt jelképesen a törvény koncepcióját eresztették szélnek. Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnöke elmondta: a hallgatók tanulmányi és térítési ügyekben jelenleg meglévő egyetértési joga tanácsadói joggá változik, ezzel a diákok az intézményeken belül másodrendű polgárrá válnak. A tüntetésen megjelentek a Szolnoki Főiskola hallgatói önkormányzatának képviselői is. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által szervezett budapesti tüntetésről itt olvashatsz, a plakátokat pedig itt nézheted meg.MTIKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
