Még meg sem szerezték a diplomájukat, máris rossz célokra használták fel tudásukat a világ legfiatalabb hackerei. A csalók adatokat és tanulmányokat loptak, hogy pénzhez és értékes információhoz jussanak.
Zachary Woodham
A Sussex University jogi karának hallgatóját szülei házában tartóztatták le, miután több ezer bankkártya adatait találták meg a számítógépén. Az egyetemista korábban a csoporttársainak dicsekedett azzal, milyen gyorsan fel tudta törni a nagy cégek és a bankok biztonsági rendszerét. Egyik legsikeresebb akciójának azt nevezte, amikor egy templomi gyülekezet honlapját “szabta át”: az oldal látogatóit egy pornósite-ra irányította.
Ekkavit Tongdeeworakul
A 22 éves bangkoki egyetemistát azután vették őrizetbe, hogy feltörte a thaiföldi kormányfő Twitter-fiókját, és a kormányt bíráló megjegyzéseket posztolt a miniszterelnöknő nevében. A Chulalongkorn Egyetem építészhallgatója kétéves börtönbüntetésre számíthat.
Aaron Swartz
A 24 éves amerikai diákot azzal vádolják, hogy majdnem ötmillió tudományos cikket és tanulmányt lopott le egy kutatási hálózatról. A Harvard ösztöndíjasa állítólag egy másik felsőoktatási intézmény, a Massachusetts Institute of Technology számítógépes rendszerét törte fel, így jutott hozzá a felbecsülhetetlen értékű tudományos munkákhoz. A hackert akár 35 évre is börtönbe csukhatják.
Christopher Fowler
A Georgia Highlands College 19 éves hallgatóját azután tartóztatták le, hogy 3 évvel ezelőtt feltörte az iskola számítógépes rendszerét, hogy kijavítsa az osztályzatait. A diák az egyik matematikatanár jelszavával tudott belépni a hálózatba, és azután bukott le, hogy a főiskola rendszergazdái hibát találtak az intézmény emailforgalmában.
eduline
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
