"Lehet, hogy ez az utolsó évadunk" - patthelyzetben a Szegedi Egyetemi Színház

Kilátástalan anyagi helyzetbe került a Szegedi Egyetemi Színház, a 23 fős társulatnak már a plakátok és a szövegkönyvek fénymásolására sincs pénze.

  • Eduline

„Az egyetemnek kötelessége lenne támogatnia minket. Azzal az érvvel nem tudok mit kezdeni, hogy sok kis csoport van, mi egy kilenc éve működő társulat vagyunk, szeretnénk továbbra is alkotni, és az sem mellékes, hogy Szegedi Egyetemi Színház a nevünk, és színészeink közül szinte mindenki a Szegedi Tudományegyetemre jár vagy járt” – mondta a SzegedCafénak Varga Norbert, a társulat vezetője.

szesztarsulat.hu

A társulat tagjai már most is saját pénzükből vásárolják a kellékeket, Varga Norbert szerint az idei évadban dől el, hogy továbbra is működhet a színház, vagy abba kell hagyniuk a munkát.

eduline

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.