Különleges előadássorozatot indít az ELTE bölcsészkara

Nyilvános előadássorozatot indít szerdától a Magyar Bioetikai Egyesület és az ELTE BTK Filozófiai Intézete, hazai bioetikusok és kutatók foglalkoznak a tudomány és az egészségügy etikai dilemmáival.

  • Eduline

"A bioetika olyan interdiszciplináris tudományág, amelynek kérdésfeltevései egyedülálló perspektívát nyújtanak a közönségnek. A program összeállításakor a szervezők fontosnak tartották, hogy a mindennapok témáit járják körül az előadók, így egyaránt szó lesz a génmódosított növényekről, az állatkísérletekről és az őssejt-kutatásokról is" - áll az egyetem közleményében.

A hetente jelentkező sorozat első rendezvénye október 5-én lesz, a Bevezetés a bioetikába című előadást a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, Kovács József tartja.

Egy héttel később Venetianer Pál akadémikus, a molekuláris biológia neves kutatója Génmódosított növények: hisztéria és valóság címmel tart előadást. Október 19-én Bognár Gergely (New York-i Egyetem, CEU) az élet értékéről és az igazságos egészségügyi rendszer lehetőségeiről beszél, október 26-án pedig Ropolyi László, az ELTE Természettudományi Karának docense a technika és etika kérdéseit elemzi. Az előadások 17.30-kor kezdődnek az ELTE Bölcsészettudományi Karán (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A I-épület 208.)

MTI

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.