Többet kell fizetni a költségtérítéses képzésekért, de a 2,5-ös átlag alatt teljesítő hallgató mégsem vesztik el államilag finanszírozott helyüket – mondta az InfoRádiónak Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.
A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár hozzátette: a koncepció október közepén a kormány, novemberben pedig az országgyűlés elé kerülhet, és 2012. szeptember 1-jétől lesz hatályos, de a felvételi eljárás változtatására és a szerkezeti átalakításra több időt hagynak. A törvény többféle integrációs folyamatot indítana be „szakmai, gazdasági és földrajzi-regionális szempontok” alapján.
Dux László szerint előfordulhat az is, hogy egy-egy egyetem vagy főiskola, amely nem akarja az állami elvárásokat teljesíteni, de olyan képzést kínál, amire piacképes kereslet van, átalakulhat egyházi vagy alapítványi intézménnyé. A Budapesti Corvinus Egyetemről azt mondta, a magyar felsőoktatás egyik legértékesebb eleme, ez azonban nem jelenti azt, hogy adott esetben ne tudna egy nagyobb, integrált egység részeként működni.
Új elemként említette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium jóváhagyta a plusz 50 százalékos finanszírozást. Ez azt jelenti, hogy a hiányszakmákban - a műszaki és a természettudományos képzésben - plusz ötven százalékos vagy azt meghaladó állami finanszírozású keretszámmal is tervezhetnek. Ezt a plusz összeget akár a gazdasági élet szereplői, alapítványok, települések is átvállalhatják - emelte ki a helyettes államtitkár.
Nem lesz olyan szak, ahol csak költségtérítéses képzésre lehet jelentkezni, de az államilag finanszírozott helyek számát csökkenteni kell – tette hozzá. A HÖOK kérésére kivették a koncepcióból azt, hogy 2,5-ös átlag alatt önköltségen kell továbbtanulnia a hallgatónak. Nem korlátozzák, hány helyre lehet maximum jelentkezni, és a szóbeli felvételi vizsga újbóli bevezetése nem felel meg egyfajta pályaalkalmassági tesztnek - hangsúlyozta.Az új felsőoktatási törvény értelemében drágább lesz a költségtérítéses képzés. Ennek finanszírozására létrehozzák a Diákhitel 2-t, amelynek már zajlik a kidolgozása a Nemzetgazdasági Minisztériumban - mondta Dux.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
