Többet kell fizetni a költségtérítéses képzésekért, de a 2,5-ös átlag alatt teljesítő hallgató mégsem vesztik el államilag finanszírozott helyüket – mondta az InfoRádiónak Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.
A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár hozzátette: a koncepció október közepén a kormány, novemberben pedig az országgyűlés elé kerülhet, és 2012. szeptember 1-jétől lesz hatályos, de a felvételi eljárás változtatására és a szerkezeti átalakításra több időt hagynak. A törvény többféle integrációs folyamatot indítana be „szakmai, gazdasági és földrajzi-regionális szempontok” alapján.
Dux László szerint előfordulhat az is, hogy egy-egy egyetem vagy főiskola, amely nem akarja az állami elvárásokat teljesíteni, de olyan képzést kínál, amire piacképes kereslet van, átalakulhat egyházi vagy alapítványi intézménnyé. A Budapesti Corvinus Egyetemről azt mondta, a magyar felsőoktatás egyik legértékesebb eleme, ez azonban nem jelenti azt, hogy adott esetben ne tudna egy nagyobb, integrált egység részeként működni.
Új elemként említette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium jóváhagyta a plusz 50 százalékos finanszírozást. Ez azt jelenti, hogy a hiányszakmákban - a műszaki és a természettudományos képzésben - plusz ötven százalékos vagy azt meghaladó állami finanszírozású keretszámmal is tervezhetnek. Ezt a plusz összeget akár a gazdasági élet szereplői, alapítványok, települések is átvállalhatják - emelte ki a helyettes államtitkár.
Nem lesz olyan szak, ahol csak költségtérítéses képzésre lehet jelentkezni, de az államilag finanszírozott helyek számát csökkenteni kell – tette hozzá. A HÖOK kérésére kivették a koncepcióból azt, hogy 2,5-ös átlag alatt önköltségen kell továbbtanulnia a hallgatónak. Nem korlátozzák, hány helyre lehet maximum jelentkezni, és a szóbeli felvételi vizsga újbóli bevezetése nem felel meg egyfajta pályaalkalmassági tesztnek - hangsúlyozta.Az új felsőoktatási törvény értelemében drágább lesz a költségtérítéses képzés. Ennek finanszírozására létrehozzák a Diákhitel 2-t, amelynek már zajlik a kidolgozása a Nemzetgazdasági Minisztériumban - mondta Dux.
edulineA sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
