A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár hozzátette: a koncepció október közepén a kormány, novemberben pedig az országgyűlés elé kerülhet, és 2012. szeptember 1-jétől lesz hatályos, de a felvételi eljárás változtatására és a szerkezeti átalakításra több időt hagynak. A törvény többféle integrációs folyamatot indítana be „szakmai, gazdasági és földrajzi-regionális szempontok” alapján.
Dux László szerint előfordulhat az is, hogy egy-egy egyetem vagy főiskola, amely nem akarja az állami elvárásokat teljesíteni, de olyan képzést kínál, amire piacképes kereslet van, átalakulhat egyházi vagy alapítványi intézménnyé. A Budapesti Corvinus Egyetemről azt mondta, a magyar felsőoktatás egyik legértékesebb eleme, ez azonban nem jelenti azt, hogy adott esetben ne tudna egy nagyobb, integrált egység részeként működni.
Puhítottak a szabályokon. Mindenhol lesz államilag finanszírozott hallgatói hely, de jóval kevesebb, mint most
Túry Gergely
Új elemként említette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium jóváhagyta a plusz 50 százalékos finanszírozást. Ez azt jelenti, hogy a hiányszakmákban - a műszaki és a természettudományos képzésben - plusz ötven százalékos vagy azt meghaladó állami finanszírozású keretszámmal is tervezhetnek. Ezt a plusz összeget akár a gazdasági élet szereplői, alapítványok, települések is átvállalhatják - emelte ki a helyettes államtitkár.
Nem lesz olyan szak, ahol csak költségtérítéses képzésre lehet jelentkezni, de az államilag finanszírozott helyek számát csökkenteni kell – tette hozzá. A HÖOK kérésére kivették a koncepcióból azt, hogy
2,5-ös átlag alatt önköltségen kell továbbtanulnia a hallgatónak. Nem korlátozzák, hány helyre lehet maximum jelentkezni, és a szóbeli felvételi vizsga újbóli bevezetése nem felel meg egyfajta pályaalkalmassági tesztnek - hangsúlyozta.
Az új felsőoktatási törvény értelemében drágább lesz a költségtérítéses képzés. Ennek finanszírozására létrehozzák a Diákhitel 2-t, amelynek már zajlik a kidolgozása a Nemzetgazdasági Minisztériumban - mondta Dux.
eduline
