Megszüntetné az állami finanszírozást az egyetemi és főiskolai kommunikáció és médiatudomány szakokon az oktatási államtitkárság. Az eMasa információi szerint azok, akik ilyen diplomát szeretnének, 2012-től félévenként legalább félmillió forintot fizethetnek.
Az eMasa úgy tudja, a tervek szerint 2012-től valamennyi kommunikáció és médiatudományi szakon kizárólag költségtérítéses formában lehet majd tanulni, félévente nagyjából félmillió forintért. Hány szakon szüntetné meg az államilag finanszírozott képzést a kormány? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
"Én is legalább három-négy elképzeléssel találkoztam, de hasonló tendencia olvasható ki mindegyik anyagból" – mondta Szijártó Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékének vezetője. "Egyebek mellett nyilvánvaló az a törekvés, hogy az államilag finanszírozott helyeket erőteljesen visszaszorítsák. Ez elsősorban a társadalomtudományokkal, művészetekkel, gazdasággal, politológiával összefüggő területeket érinti. Így a kommunikációs és médiatudomány szakokon is erőteljes kurtításra lehet számítani" - tette hozzá.
Szíjártó úgy tudja, a féléves tandíj 5-600 ezer forint lesz, ami a mostani költségtérítés ötszöröse. "El lehet képzelni, kik vesznek majd részt ezekben a képzésekben. Emellett az intézkedés a környező országok oktatási intézményeire is komoly hatással lehet. Hisz a nemzeti retorikával felszerelt oktatási kormányzat ezzel a tevékenységével épp a határon túli egyetemeket hozza helyzetbe a magyar felsőoktatási piaccal szemben. Ha grazi, bécsi vagy akár pozsonyi egyetemen lennék vezető, nyilván ennél olcsóbb kommunikációs és médiatudományi képzést hirdetnék meg" - tette hozzá.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
