Megszüntetné az állami finanszírozást az egyetemi és főiskolai kommunikáció és médiatudomány szakokon az oktatási államtitkárság. Az eMasa információi szerint azok, akik ilyen diplomát szeretnének, 2012-től félévenként legalább félmillió forintot fizethetnek.
Az eMasa úgy tudja, a tervek szerint 2012-től valamennyi kommunikáció és médiatudományi szakon kizárólag költségtérítéses formában lehet majd tanulni, félévente nagyjából félmillió forintért. Hány szakon szüntetné meg az államilag finanszírozott képzést a kormány? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
"Én is legalább három-négy elképzeléssel találkoztam, de hasonló tendencia olvasható ki mindegyik anyagból" – mondta Szijártó Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékének vezetője. "Egyebek mellett nyilvánvaló az a törekvés, hogy az államilag finanszírozott helyeket erőteljesen visszaszorítsák. Ez elsősorban a társadalomtudományokkal, művészetekkel, gazdasággal, politológiával összefüggő területeket érinti. Így a kommunikációs és médiatudomány szakokon is erőteljes kurtításra lehet számítani" - tette hozzá.
Szíjártó úgy tudja, a féléves tandíj 5-600 ezer forint lesz, ami a mostani költségtérítés ötszöröse. "El lehet képzelni, kik vesznek majd részt ezekben a képzésekben. Emellett az intézkedés a környező országok oktatási intézményeire is komoly hatással lehet. Hisz a nemzeti retorikával felszerelt oktatási kormányzat ezzel a tevékenységével épp a határon túli egyetemeket hozza helyzetbe a magyar felsőoktatási piaccal szemben. Ha grazi, bécsi vagy akár pozsonyi egyetemen lennék vezető, nyilván ennél olcsóbb kommunikációs és médiatudományi képzést hirdetnék meg" - tette hozzá.
edulineA magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
