Kalifornia legszebb partjai közül több is áldozatául eshet az emelkedő tengerszintnek a XXI. század végéig a San Franciscó-i Egyetem most nyilvánosságra hozott kutatása szerint.
"Ha eltűnnek, visszahúzódnak vagy elmosódnak a strandok, csökken a turizmus" - mondta Phillip King, az egyetem közgazdász professzora. "A lehető legjobb tudásunkkal számoltunk, de még így is előfordulhat, hogy alábecsültük a károkat" - fogalmazott. A természeti szépség mellett az emelkedő tengerszint több százmillió dolláros ingatlanvagyont is veszélyeztet.
Az egyetem közgazdászai két évet dolgoztak az éghajlatváltozás okozta anyagi károk előrevetítésén San Francisco Ocean Beach, Carpentina, Malibu, Venice és a San Diego közelében fekvő Torrey Pines rezervátum területére vonatkozóan.
Azzal számolva, hogy a század végére a tengerszint egy és két méter közötti léptékben emelkedhet, a kutatók próbálták modellezni az ingatlanokat, az infrastruktúrát, a vadvilágot és a természetet fenyegető veszélyeket, és felbecsülni a károk mértékét. Emellett már olyan elkészült jelentéseket is figyelembe vettek, amelyek azt taglalták, milyen költséget jelentene a part menti "erőforrások" megóvása vagy helyettesítése.
A vizsgálat hatósugarába vont öt helyszín közül Venice Beach járna legrosszabbul, a tengerszint kétméteres emelkedésénél 96 millió dolláros veszteség sújtaná az elkövetkezendő 90 évben. Egyméteres emelkedésnél 31,6 millió lenne ez a szám.
További tényezőket - például bizonyos területek erózióját - figyelembe véve a szakemberek végső összesítése 600 millió és egymilliárd dollár közötti veszteséget jósol a század végére az öt megfigyelt körzetnek.
A Pacific Institute környezetvédelmi agytröszt 2009-es átfogó jelentésében azt vetítette előre, hogy Kalifornia partvidékén félmillió ember és 100 milliárd dollárnyi ingatlan sorsa forog majd kockán ebben az évszázadban az emelkedő tengerszint okozta áradások miatt, hacsak nem foganatosítanak komolyabb biztonsági intézkedéseket.
A kutatás rávilágított, festői partszakaszok esnek a fokozódó erózió áldozatává. Az áradás megnövekedett veszélye elleni óvintézkedésként többek közt egy 14 milliárdos tengeri gát építését javasolták a szakemberek.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
