A legérdekesebb magyar találmányok és legújabb fejlesztések foglalják el szeptember 17-én 16 órától a Lánchidat és a Széchenyi teret, az eseményen innovációikat mutatják be az érdeklődőknek a kutatás-fejlesztésben élen járó vállalatok és kutatóegyetemek.
A helyszínválasztással a szervezők szimbolikusan is szeretnének hidat képezni a tudományos szakemberek és a laikusok között. A Tudományok hídja rendezvény elsődleges célja, hogy mindenki számára ízelítőt nyújtson a tudományos kultúrából - adták hírül közleményben az esemény szervezői.
A Lánchidat különböző szektorokra osztják majd a kutatásfejlesztésben élen járó vállalatok és kutatóegyetemek. Az innovatív újdonságok és a leghíresebb magyar találmányok a csillagászat, az űrkutatás, az informatika, a kémia, a fizika és az alternatív energiafelhasználás szerint alkotnak majd külön egységeket. Látható lesz többek között az első magyar holdjáró, a Puli Space, valamint okostelefon segítségével bárki elkészítheti saját csillagtérképét, tésztahidat és űrrepülőt építhet vagy részt vehet az ejtőernyős pilótateszteken. A kiállításnak a jövő technológiáit bemutató részlegén holdkőzetvizsgálat várja az érdeklődőket, és lehet majd lebegni a szupravezető korongon is, lesz tűzhányókitörés és bemutatkozik a Masat-1, az első magyar műhold. A környezettudatosság jegyében a látogatók alternatív hajtású járműveket és versenyautókat próbálhatnak ki, valamint kipróbálhatják, hogyan kell elektromos áramot termelni az energiabringán. Bemutatkoznak továbbá az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny díjazottjai, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának legérdekesebb találmányai és innovációi. A program kiemelt céljának tekinti a fiatalok tudományos kíváncsiságának felkeltését, hiszen az ő tudásuknak kulcsfontosságú szerepük lehet a jövőben egy sikeres és versenyképes Magyarország megteremtésében.MTI
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
