A hallgatóknak kénytelenek megszervezni a gyakorlati képzéseket a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának egyes szakjain, az intézmény ugyanis elbocsátotta azt a munkatársat, aki korábban ezzel foglalkozott.
A gyakorlatot eddig egy adminisztrátor szervezte, őt azonban tanév közben eltanácsolták. Azóta a diákok maguk intézik a gyakorlati kurzusokkal összefüggő feladatokat, ezekből ugyanis félévente legalább egyet el kell végezni – írja a Pécsi Stop.
A hírportálnak egy hallgató úgy nyilatkozott, maguk közül választanak ki egy csoportfelelőst, ő intézi, hogy ki hova mehet gyakorlatra. „Persze megesett, hogy megérkeztek a hallgatók a kórházba, ott meg kapkodták a fejüket, nem várták őket, pedig kaptak értesítést” – mondta.
Az egészségügyi kar hallgatói szerint nem arról van szó, hogy az oktatók nem foglalkoznak a gyakorlattal, a finanszírozás hiánya miatt voltak kénytelenek saját kezükbe venni a szervezést.
A gyógytornász szakon négy tanár van, és ők is nagyon leterheltek. Az egyik csoportvezető úgy nyilatkozott: negyven diákot kell elhelyeznie, ugyanis minden félévben van gyakorlat, akár több is. A feladat nem könnyű, de ahhoz, hogy diplomázzanak, valakinek ezt is el kell végeznie. Ő kitalálja, rendszerezi, majd a listát eljuttatja a tikárhoz, aki továbbítja azt a fogadó intézményekbe.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
