A Corvinus rektora azt reméli, megmarad az egyetem

A Budapesti Corvinus Egyetem hosszú távú fennmaradását és sikerességét reméli Mészáros Tamás rektor, aki erről csütörtökön az intézmény tanévnyitóján beszélt a Művészetek Palotájában.

  • Eduline

Az egyetem vezetője beszédében hangsúlyozta: értik a felsőoktatás átalakításának igényét, ezért készek tárgyalni a képzési szintek és finanszírozási formák arányainak megváltoztatásáról, vagy a jobb munkamegosztásról és egyéb takarékossági intézkedésekről, de az intézmény jövőjét kizárólag a mai keretek között tudják elképzelni, hiszen - mint fogalmazott - eddigi sikereiket is így érték el.

Hallgatói tüntetés a Corvinus előtt. Azt remélik, megmarad az egyetem
MTI

Mészáros Tamás megnyugtatónak nevezte, hogy a felsőoktatási törvénykoncepció általa ismert utolsó változatában található felsorolás az egyetemek között említi a Corvinust is. Emlékeztetett: korábban személyes ígéretet kapott Hoffmann Rózsa államtitkártól, hogy amennyiben ebben változás történik, akkor arról feltétlenül tájékoztatást kapnak.

A rektor év végén lejáró megbízatására kitérve azt mondta, megbízatása eddigi évei a fejlődésről szóltak, így utódja egy népszerű, korszerű és stabil gazdálkodású intézmény vezetését veheti át.

Mészáros Tamás az évnyitó előtt tartott sajtótájékoztatón a következő rektor egyik legnagyobb feladatának a tudomány- és kutatóegyetemi minősítés elnyerését nevezte. Mint mondta, előbbihez a felsőoktatási koncepció jelenlegi formája szerint legalább nyolc karra és 15 ezer hallgatóra lenne szükség, amit a Curvinus nem tud teljesíteni, hiszen a jövő évtől összesen hat karral és mintegy 14 ezer diákkal rendelkezik majd. Hozzátette: a kutatóegyetemi besorolás elérését egy 2010-ben indult és jövőre záruló kutatási, fejlesztési és innovációs projekt segítheti, amely az Európai Unió támogatásával 2,5 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé az Új Széchenyi Terv keretében.

A Budapesti Corvinus Egyetemen összesesen 5.140-en kezdhetik meg tanulmányaikat az idén, közülük 3.420 hallgató az alapképzésre, míg 1.720-an a mesterképzésre iratkozhatnak be. Az intézmény külön angol és magyar nyelvű tanévnyitóin mintegy 1.500 hallgató vett részt. Mészáros Tamás a tájékoztatón ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, amiért a kormányt kizárólag Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára képviselte.

MTI 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.