A Budapesti Corvinus Egyetem hosszú távú fennmaradását és sikerességét reméli Mészáros Tamás rektor, aki erről csütörtökön az intézmény tanévnyitóján beszélt a Művészetek Palotájában.
Az egyetem vezetője beszédében hangsúlyozta: értik a felsőoktatás átalakításának igényét, ezért készek tárgyalni a képzési szintek és finanszírozási formák arányainak megváltoztatásáról, vagy a jobb munkamegosztásról és egyéb takarékossági intézkedésekről, de az intézmény jövőjét kizárólag a mai keretek között tudják elképzelni, hiszen - mint fogalmazott - eddigi sikereiket is így érték el.
Mészáros Tamás megnyugtatónak nevezte, hogy a felsőoktatási törvénykoncepció általa ismert utolsó változatában található felsorolás az egyetemek között említi a Corvinust is. Emlékeztetett: korábban személyes ígéretet kapott Hoffmann Rózsa államtitkártól, hogy amennyiben ebben változás történik, akkor arról feltétlenül tájékoztatást kapnak.
A rektor év végén lejáró megbízatására kitérve azt mondta, megbízatása eddigi évei a fejlődésről szóltak, így utódja egy népszerű, korszerű és stabil gazdálkodású intézmény vezetését veheti át.
Mészáros Tamás az évnyitó előtt tartott sajtótájékoztatón a következő rektor egyik legnagyobb feladatának a tudomány- és kutatóegyetemi minősítés elnyerését nevezte. Mint mondta, előbbihez a felsőoktatási koncepció jelenlegi formája szerint legalább nyolc karra és 15 ezer hallgatóra lenne szükség, amit a Curvinus nem tud teljesíteni, hiszen a jövő évtől összesen hat karral és mintegy 14 ezer diákkal rendelkezik majd. Hozzátette: a kutatóegyetemi besorolás elérését egy 2010-ben indult és jövőre záruló kutatási, fejlesztési és innovációs projekt segítheti, amely az Európai Unió támogatásával 2,5 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé az Új Széchenyi Terv keretében. A Budapesti Corvinus Egyetemen összesesen 5.140-en kezdhetik meg tanulmányaikat az idén, közülük 3.420 hallgató az alapképzésre, míg 1.720-an a mesterképzésre iratkozhatnak be. Az intézmény külön angol és magyar nyelvű tanévnyitóin mintegy 1.500 hallgató vett részt. Mészáros Tamás a tájékoztatón ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, amiért a kormányt kizárólag Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára képviselte.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
