Megkezdték a külföldi munkát a közigazgatási ösztöndíjasok

Szeptember első hetében megkezdik külföldi munkájukat a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program résztvevői.

  • Eduline

Az ösztöndíjasok a féléves magyarországi szakasz lezárultával, szeptember első hetétől négy hónapon át külföldi közigazgatási intézményekben szerezhetnek tapasztalatot. A tájékoztatás szerint Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter utolsó találkozójukon azt kérte az európai uniós tagállamokba utazó 229 ösztöndíjastól, hogy "fedezzék fel fogadóországuk és -intézményük közigazgatási működését, végezzenek lelkiismeretes és érdemi munkát, gyakorolják az idegen szaknyelvet, és térjenek haza tapasztalatokkal gazdagon, hogy azokat itthoni, minőségi munkavégzésben kamatoztathassák".

 

A legnagyobb létszámban, 56-an Németországba utaznak, Franciaországot 17-en, Lengyelországot 14-en választották külföldi közigazgatási tanulmányaik célországaként. A közigazgatási ösztöndíjprogramról bővebben itt olvashatsz..

 

A kabinet az első kormányzati karrierexpón hirdette meg a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programot, amelyre 1450-en jelentkeztek. A résztvevők január óta dolgoztak a magyarországi közigazgatás intézményeiben, és különböző közigazgatási képzéseken vettek részt. A külföldi kiküldetés elsődleges célja a szakmai tapasztalatszerzés és a nyelvtanulás - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

MTI

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.