Szeptember első hetében megkezdik külföldi munkájukat a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program résztvevői.
Az ösztöndíjasok a féléves magyarországi szakasz lezárultával, szeptember első hetétől négy hónapon át külföldi közigazgatási intézményekben szerezhetnek tapasztalatot. A tájékoztatás szerint Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter utolsó találkozójukon azt kérte az európai uniós tagállamokba utazó 229 ösztöndíjastól, hogy "fedezzék fel fogadóországuk és -intézményük közigazgatási működését, végezzenek lelkiismeretes és érdemi munkát, gyakorolják az idegen szaknyelvet, és térjenek haza tapasztalatokkal gazdagon, hogy azokat itthoni, minőségi munkavégzésben kamatoztathassák".
A legnagyobb létszámban, 56-an Németországba utaznak, Franciaországot 17-en, Lengyelországot 14-en választották külföldi közigazgatási tanulmányaik célországaként. A közigazgatási ösztöndíjprogramról bővebben itt olvashatsz.. A kabinet az első kormányzati karrierexpón hirdette meg a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programot, amelyre 1450-en jelentkeztek. A résztvevők január óta dolgoztak a magyarországi közigazgatás intézményeiben, és különböző közigazgatási képzéseken vettek részt. A külföldi kiküldetés elsődleges célja a szakmai tapasztalatszerzés és a nyelvtanulás - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
