Megkezdték a külföldi munkát a közigazgatási ösztöndíjasok

Szeptember első hetében megkezdik külföldi munkájukat a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program résztvevői.

  • Eduline

Az ösztöndíjasok a féléves magyarországi szakasz lezárultával, szeptember első hetétől négy hónapon át külföldi közigazgatási intézményekben szerezhetnek tapasztalatot. A tájékoztatás szerint Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter utolsó találkozójukon azt kérte az európai uniós tagállamokba utazó 229 ösztöndíjastól, hogy "fedezzék fel fogadóországuk és -intézményük közigazgatási működését, végezzenek lelkiismeretes és érdemi munkát, gyakorolják az idegen szaknyelvet, és térjenek haza tapasztalatokkal gazdagon, hogy azokat itthoni, minőségi munkavégzésben kamatoztathassák".

 

A legnagyobb létszámban, 56-an Németországba utaznak, Franciaországot 17-en, Lengyelországot 14-en választották külföldi közigazgatási tanulmányaik célországaként. A közigazgatási ösztöndíjprogramról bővebben itt olvashatsz..

 

A kabinet az első kormányzati karrierexpón hirdette meg a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programot, amelyre 1450-en jelentkeztek. A résztvevők január óta dolgoztak a magyarországi közigazgatás intézményeiben, és különböző közigazgatási képzéseken vettek részt. A külföldi kiküldetés elsődleges célja a szakmai tapasztalatszerzés és a nyelvtanulás - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

MTI

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.