Cikkeket lopott az egyetemi hálózatról, 35 év börtönbüntetést is kaphat

Akár harmincöt év börtönbüntetést is kaphat a Harvard egyik ösztöndíjasa – azzal vádolják, hogy majdnem ötmillió tudományos cikket és tanulmányt lopott le egy kutatási hálózatról.

  • Eduline
A 24 éves Aaron Swartz állítólag egy másik felsőoktatási intézmény, a Massachusetts Institute of Technology számítógépes rendszerét törte fel, így jutott hozzá a felbecsülhetetlen értékű tudományos munkákhoz – írja a Daily Mail.

A JSTOR nevű hálózaton több mint ezer tudományos folyóirat számai, több millió cikk és tanulmány, például 17. századi irat digitalizált változata található meg. Az ügyészek szerint Swartz 4,8 millió cikket lopott le 2010 szeptembere és 2011 januárja között, a letöltések miatt volt olyan nap, amikor teljesen összeomlott a rendszer.

A vádlott egyébként Gary Host – összeolvasva ghost, azaz szellem – néven jelentkezett be. A bíróság még nem döntött arról, pontosan milyen büntetést szab ki a januárban lelepleződött hackerre, aki a legrosszabb esetben akár harmincöt év börtönbüntetést is kaphat, az egyik ügyész szerint ugyanis teljesen mindegy, hogy valaki dollárokat vagy digitalizált dokumentumokat lop. A 24 éves ösztöndíjas egyébként a Demand Progress oldal alapítója, amelyen már több mint 35 ezer ember tiltakozik a letartóztatása ellen.

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.