Akár nyolcmillió forintot is kérhetnek az ázsiai diákoktól a brit egyetemek

Európán kívüli diákokkal, pontosabban az ő tandíjaikkal akarják a brit egyetemek pótolni állami támogatásuk megcsappanását.

  • Eduline

Akad olyan felsőoktatási intézmény, amely a duplájára tervezi emelni nem európai hallgatói létszámát. Ezeket a diákokat azért kell más földrészről "importálni", mert a brit kormány korlátozza az uniós hallgatói létszámot. Az ok: EU-diák kedvezményesen tanulhat, nem fizet teljes "önköltségi" árat.

Márciusban még az elitegyetemek rektorai is tiltakoztak a tandíjemelés ellen - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az Oxford campusa. Európán kívüli diákokkal töltenék fel az évfolyamokat

Az Európán kívüliek számára a legdrágább tandíj az idén 26 ezer 250 font volt (7,8 millió forint), ezt az Imperial College számította fel nekik, de csak egyes szakokon. A brit egyetemek már korábban is elkezdtek "nyitni" az Európán kívüli hallgatók felé bevételük növelése végett. Tavaly 37 ezer nem európai diákot vettek fel, 12,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A The Daily Telegraph című lap összesítése szerint míg a kilencvenes években a külföldi hallgatók az egyetemek bevételének csupán az 5 százalékát adták, 2009-re 10 százalékra emelkedett az arány.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Közoktatás
Pukli István

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna