Akár nyolcmillió forintot is kérhetnek az ázsiai diákoktól a brit egyetemek

Európán kívüli diákokkal, pontosabban az ő tandíjaikkal akarják a brit egyetemek pótolni állami támogatásuk megcsappanását.

  • Eduline
Akad olyan felsőoktatási intézmény, amely a duplájára tervezi emelni nem európai hallgatói létszámát. Ezeket a diákokat azért kell más földrészről "importálni", mert a brit kormány korlátozza az uniós hallgatói létszámot. Az ok: EU-diák kedvezményesen tanulhat, nem fizet teljes "önköltségi" árat. Márciusban még az elitegyetemek rektorai is tiltakoztak a tandíjemelés ellen - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az Oxford campusa. Európán kívüli diákokkal töltenék fel az évfolyamokat

Az Európán kívüliek számára a legdrágább tandíj az idén 26 ezer 250 font volt (7,8 millió forint), ezt az Imperial College számította fel nekik, de csak egyes szakokon. A brit egyetemek már korábban is elkezdtek "nyitni" az Európán kívüli hallgatók felé bevételük növelése végett. Tavaly 37 ezer nem európai diákot vettek fel, 12,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A The Daily Telegraph című lap összesítése szerint míg a kilencvenes években a külföldi hallgatók az egyetemek bevételének csupán az 5 százalékát adták, 2009-re 10 százalékra emelkedett az arány.

MTI

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.