Videó: életveszélyes őrület terjed az egyetemisták között

Előre tartanak a spanyolországi üdülővárosok hoteltulajdonosai a brit és német egyetemistáktól, akik a nyári szünet két hónapjában nemcsak napsütésre és bulizásra, hanem – úgy tűnik – életveszélyes szórakozásra is vágynak. Már nem új, de még mindig népszerű mutatvány a balconing, amely miatt 2010 nyarán háromszor annyian kerültek kórházba, mint az előző években.

  • Eduline
A vakmerő egyetemisták rendszerint videót is készítenek a balconingról, amelynek lényege, hogy a szállodák medencéjébe a közeli erkélyekről ugranak bele – ha az életveszélyes mutatvány sikerül, a videókat feltöltik a YouTube-ra. A Facebookon már több balconing-csoport is létrejött, amelyek tagjai egymás között terjesztik az ugrásokról készített felvételeket.

A balconing mellett a planking is egyre népszerűbb, bár szintén veszélyes: hason, összeszorított karokkal fekszenek furcsábbnál furcsább helyeken, majd a mutatványról készített fotókat és videókat a Facebookon és a Youtube-on publikálják. A „deszkázásnak” vagy „padlózásnak" már halálos áldozata is van, a húszéves Acton Beale egy hetedik emeleti erkély korlátján „plankingelt”, mielőtt a mélybe zuhant volna, barátja az egész balesetet megörökítette – az eset egész Ausztráliát megdöbbentette, Julia Gillard miniszterelnök külön foglalkozott a furcsa őrülettel, és azt üzente a „plankereknek”, hogy gondoljanak a testi épségükre, mielőtt bármilyen veszélyes mutatványt kipróbálnak. A plankingről bővebben itt olvashatsz.

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.