Tavaly több mint 12 ezer külföldi tanulmányutat tett lehetővé a Tempus Közalapítvány által koordinált Egész életen át tartó tanulás program (LLP), a négy alprogramra fordítható összeg meghaladta a 20 millió eurót.
A közalapítvány összegzése szerint az elmúlt tanévben több mint 2 ezer diák és csaknem ugyanennyi tanár élvezte a közoktatási Comenius program előnyeit. Az iskolai együttműködések alprogram keretében legalább három nemzet iskolásai dolgoznak egy közös projekten. Szintén a Comenius program adott lehetőséget 2010-ben több mint 200 pedagógusnak arra, hogy szakmai továbbképzésen vehessen részt egy európai felnőttképzési intézményben. Az alprogram az oktatók készségeinek fejlesztését, szakmai kompetenciáik, módszertani ismereteik bővítését szolgálja.
Az Erasmus program keretében több mint 5 ezer hallgató és oktató utazhatott - olvasható a tájékoztatóban, amelyben kitértek arra is, hogy a hallgatói mobilitás mellett egyre népszerűbbek az Erasmus szakmai gyakorlatok is; 2010-ben 719 magyar egyetemista töltötte 3-12 hónapos szakmai gyakorlatát valamely európai vállalatnál, képzőközpontban, kutatóintézetben. Az elmúlt három évben 1800 magyar hallgató élt ezzel a lehetőséggel, melynek köszönhetően több száz európai céggel építettek ki kapcsolatot magyar felsőoktatási intézmények. Az Erasmus programról bővebben itt olvashatsz. A Leonardo program előnyeit egyetlen tanév alatt több száz szakképzési intézmény majdnem 2000, gyakran hátrányos helyzetű tanulója élvezte: külföldi szakmai gyakorlaton, tanulmányutakon vehettek részt. Az alprogramok keretében csaknem 1000 oktató is külföldi tapasztalatokkal gazdagodhatott. A felnőttkorúak oktatását segítő Grundtvig programban 683-an utazhattak Európa valamely országába tanulni. A közalapítvány tájékoztatása szerint a négy LLP alprogramra fordítható összeg 2010-ben meghaladta a 20 millió eurót. A tájékoztatóban kitértek arra is, hogy a Tempus Közalapítvány immár hagyományosan, minden év tavaszán kiosztja a Nemzetközi együttműködési kultúráért nívódíjat, melyet a legkiválóbb LLP projekteket megvalósító közoktatási, felsőoktatási, szakképzési és felnőttoktatási intézmények, szervezetek kapnak meg. Az idén 3 közoktatási, 3 szakképzési, 2 felnőttoktatási és 1 felsőoktatási projekt részesült elismerésben.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
