Nagy változás vár az egyetemistákra: csökkentik a külföldi diákok számát Angliában

A brit belügyminiszter, Theresa May elmondása szerint csaknem százezerrel csökkentik a Nagy-Brittaniában tanuló külföldi hallgatók számát. A döntés azért született, mert a kormány úgy véli, túl sok töltelékszak és álfőiskola működik a szigetországban, valamint a hallgatók nagy részének nem megfelelő az angoltudása. Az új szabályozás áprilistól lép életbe - írja a Magyar Nemzet.

  • Edupress
A külföldi hallgatók létszámának csökkentésével a szaktárca célja, hogy a következő két évben húszezerre redukálják azok számát, akik az oklevél megszerzése után Angliában vállalnak munkát. Theresa May emellett a lépést azzal is indokolta, hogy a hallgatók egy része egyszerűen megvásárolja a hallgatói jogviszonyát, majd végleg letelepedik az országban.

Az Egyesült Királyságba érkező tanulók, akiknek két harmada egyébként nem uniós állampolgár- nagy segítséget jelentenek a felsőoktatási intézmények nagy részének, akik az ő tandíjukból tartják fenn magukat. Angliában ugyanis a 700 egyetem és főiskola közül 113 kap állami támogatást. Magyarországon a brittel ellenkező lépéseket tennének az egyetemek: hogy miért van szüksége sok külföldi hallgatóra az ELTE-nek, a Semmelweisnek vagy a Műegyetemnek, arról bővebben itt olvashatsz.

edupress
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.