A tandíj a Gyurcsány-korszakkal együtt megbukott - mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján.
"A szociális népszavazáson az emberek úgy döntöttek, hogy ne legyen tandíj a magyar felsőoktatási intézményekben, ez a célkitűzésünk, az álláspontunk továbbra sem változott" - fogalmazott a szóvivő sajtóhírekre reagálva. Az utólagos tandíjról szóló információkról azt mondta, nem tud ilyenről.
"Nincsen ilyenről szó. Az látszik, hogy időről időre kacsák röppennek fel, és ezekről aztán időről időre bebizonyosodik, hogy hamis állításokat tartalmaztak" - mondta Szijjártó Péter. Kifejtette: a felsőoktatás átszervezése során a kormánynak lesz lehetősége arra, hogy meghatározza az államilag finanszírozott felsőoktatási hallgatói számot és a képzési szerkezetet a gazdaság és munkaerőpiac igényeinek megfelelően. Ma az egyik legnagyobb baj éppen az, hogy a felsőoktatás és az oktatási rendszer egésze, valamint a gazdasági és munkaerő-piaci igények nem esnek még csak közel sem egymáshoz - tette hozzá. Az elsőéves hallgatók száma már idén is alacsonyabb lesz - összefoglalónkat itt olvashatod el.
Szijjártó Péter rámutatott: az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számának meghatározásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni a demográfiai átalakulást, de hogy pontosan hogyan alakulnak majd a számok, azt a kormány dönti el. A szóvivő a költségtérítéses helyek kapcsán kitért arra is, hogy a felsőoktatás átszervezése során az állami és magánegyetemek világának világosan el kell különülnie egymástól.
A Népszabadság csütörtöki írása szerint a kormány az utólagos tandíj bevezetését és az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek radikális csökkentését fontolgatja, legalábbis egyebek mellett ezek is szerepelnek a kormány által lehetségesnek tartott intézkedések között. A lap úgy tudja, hogy a tervek között van a finanszírozott helyek akár ötvenszázalékos csökkentése is. A megvitatandó lehetőségek között szerepel az is, hogy a hallgatók utólag fizessenek tandíjat az államnak - a "diplomaadóról" bővebben itt olvashatsz.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
