Nem szereztek be "méregdrága" autókat, és a több százmillió forintos üzemeltetési szerződéseket is a közbeszerzési előírások alapján kötötték meg - írja közleményében az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Az egyetem a sajtóból értesült arról, hogy az elszámoltatási kormánybiztos az ELTE gazdálkodását is vizsgálja.
Mezey Barna jelenlegi rektor és Klinghammer István, az intézmény gazdasági tanácsának volt elnöke, az ELTE korábbi rektora közös állásfoglalásában kiemelte: az egyetem a törvényi és etikai elvek szellemében működött és működik. Megállapították, hogy az ELTE gazdálkodását érintő nyilatkozatok sajtómegjelenése félreértésen alapulhat, hiszen nem történtek "méregdrága" autóbeszerzések.
Ezzel szemben szerintük a tények, hogy az ELTE gépjárműparkját az oktatási és kutatási szakmai feladatok ellátását közvetlenül szolgáló járművek alkotják, vezetői használatra csupán egy ötéves középkategóriás gépkocsi áll rendelkezésre. Az egyetem a több százmillió forint értékű üzemeltetési szerződéseit is a közbeszerzési előírásoknak megfelelően kötötte meg. Az ELTE, mint eddig, továbbra is készséggel együttműködik a kormányzattal bármiféle szakszerű vizsgálatban, ragaszkodva ahhoz, hogy felelős helyről csakis tényszerű nyilatkozatok hangozzanak el - írták. "Az Eötvös Loránd Tudományegyetem sajnálattal veszi tudomásul, hogy az elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos vizsgálatának befejezéséről és megállapításairól pusztán közvetve, a sajtóból értesült" - zárul az állásfoglalás. A hétvégén megjelent sajtóinformációk szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdálkodását is vizsgálta az elszámoltatási kormánybiztos. Budai Gyula az üggyel kapcsolatos jelentést Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek küldte tovább.MTI
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
