Jövő vasárnapig lehet jelentkezni az emberi jogok oktatását és a demokratizálódási folyamatok vizsgálatát célul kitűző, az olaszországi Velencében tartandó programra a 2011/2012-es tanévre.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) is résztvevője annak a 41 európai egyetemet összefogó együttműködésnek, amely tizenkét évvel ezelőtt Velencében hívta életre a European Inter-University Centre for Human Rights and Democratisation elnevezésű központot.
Ez indította el az emberi jogok oktatásához és a demokratizálódási folyamatok vizsgálatához kapcsolódó E.MA programot (European Master's Programme in Human Rights and Democratisation). A kezdeményezés magyarországi igazgatója az ELTE Társadalomtudományi Karának professzora, Halmai Gábor. A 90 hallgató az első félévet Velencében tölti, a másodikat pedig a 41 egyetem valamelyikén. A képzés keretében a hallgatók találkozhatnak a nemzetközi kapcsolatok, a jog, a filozófia, a történelem, az antropológia, a politológia és a szociológia területein meghatározó egyetemi oktatókkal, szakértőkkel és a nemzetközi szervezetek vezetőivel, olyan környezetben, ahová nemcsak az oktatók, de maguk a diákok is számtalan országból és kultúrából érkeznek. Az E.MA egy intenzív, egyéves mesterképzés, amely lehetőséget nyújt az emberi jogok és a demokratizálódási folyamatok iránt érdeklődő hallgatóknak arra, hogy felkészüljenek az elméleti és gyakorlati munkára. A multidiszciplináris képzés célja, hogy rávilágítson az emberi jogok, a demokrácia, a béke és a fejlődés közötti összefüggésekre.MTI
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
