A vállalatok 88 százaléka foglalkoztat frissdiplomást, a cégek 93 százaléka a végzettségének megfelelő munkakörbe veszi fel a fiatal szakembereket, akiktől elsősorban szakmai ismereteket és magabiztos nyelvtudást várnak el.
A Budapesti Gazdasági Főiskola diplomás pályakövetési kutatásai szerint a kétszáz megkérdezett vállalatvezető egyharmada egyetlen felsőfokú végzettséggel rendelkező, kezdő munkavállalót, további harminchárom százalékuk pedig két-három frissdiplomást vett fel az elmúlt öt évben. Mennyit ér a BA- és a BSc-diploma, mennyi idő alatt lehet elhelyezkedni, és milyen fizetésekre számíthatnak az alapdiplomások? Összefoglalónkat és a legfrissebb kutatási adatokat itt találod.
A vállalati visszajelzések alapján a frissdiplomások munkavégzéshez kapcsolódó készségeik, képességeik közül elsősorban az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására és a folyamatos tanulásra való képességet várják el a munkaadók, amelyeket több mint tíz százalékuk jelölt meg első helyen. Az önálló munkavégzésre való képességet a munkáltatók négy százaléka, az együttműködési képességet 3 és fél százalékuk tartja fontosnak. A legkevesebben, alig 2 százaléknyian várnak a pályakezdőktől rugalmasságot, míg a szervező és irányító képességet egyetlen cégvezető sem tartja fontosnak.
A felmérés szerint a munkáltatók a fiatal munkavállalók személyes tulajdonságaik közül elsősorban a feladatok pontos megértésére (70 százalék) és a probléma megoldására (60 százalék) való képességet értékelik a leginkább. Az üzleti életben kiemelten fontosnak tartják a munkavállalók az etikus magatartást és az ügyfélorientált szemléletet.
edulineMiközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
