Kétszer tíz pontban foglalta össze a magyar felsőoktatás legkomolyabb problémáit, valamint a felsőoktatás átalakításának alapelveit a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a január 12-i keltezésű javaslatcsomagot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek is elküldték. A hallgatói érdekképviseleti szervezet a legfontosabb elvek között említi az egyetemek és főiskolák autonómiájának biztosítását, a diákokat közvetlenül érintő ügyekben a hallgatói képviselet egyetértési jogát, valamint a tanulmányi teljesítmény és a szociális helyzet alapján kiutalt ösztöndíjak, támogatások kettéválasztását.
„Szükséges minőségi szűrők beépítése az oktatásba, de azokat az intézményi autonómia keretein belül kell meghatározni úgy, hogy tekintettel legyenek a képzések, szakok közötti különbségek is” – írják a tanulmányi- és vizsgakövetelményekről. Az új felsőoktatási törvény koncepciójának november 4-én nyilvánosságra hozott változatában nem szerepelt a vizsgalehetőségek – Facebook-tiltakozást is kiváltó – korlátozása, a szövegben mindössze annyi állt, hogy külön jogszabály határozza majd meg a vizsgákkal kapcsolatos előírásokat, valamint a szakok képzési és kimeneti követelményeit.
A törvénytervezet janiár 4-i verziója azonban már részletesen szól az utóvizsgák számáról. „A vizsgák során már a második javító vizsgaalkalommal más tanár előtt vizsgázhat, a negyedik vizsga letétele – külön kérésre – szervezett független vizsgabizottság előtt lehetséges, akár más intézményben is” – áll a szövegben. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke január közepén, a közigazgatási tárcavezetővel, a doktoranduszszövetséggel, az oktatási államtitkársággal és a rektorokkal folytatott egyeztetés után úgy nyilatkozott: a hallgatók által korábban kifogásolt kérdéseket várhatóan intézményi hatáskörben rendezik majd. Akkor abban egyeztek meg Navracsics Tiborral, hogy összegyűjtik javaslataikat és az ágazat problémáit, majd ezeket "összegyúrva" születik meg az az alap, amelyből kiindulva folytatni lehet az új felsőoktatási törvény tervezetéről foglalkozó egyeztetéseket.
Összegyúrják a javaslatokat, és újra egyeztetnek az új felsőoktatási törvényről
Túry Gergely
Amiből nem engednek
A hallgatók ahhoz is ragaszkodnak, hogy az új felsőoktatási törvényhez kapcsolódó rendeletek tartalmát a jogszabály kidolgozásával egy időben hozza nyilvánosságra az oktatási államtitkárság. Nagy Dávid az Eduline-nak január elején azt mondta, tudomása szerint összesen huszonhárom alacsonyabb szintű jogszabályt társítana a tárca a törvényhez. „Mi már ősszel azt mondtuk, hogy a kerettörvény jelleget csak akkor tudjuk elfogadni, ha az alacsonyabb szintű jogszabályok a törvénnyel egy időben megszületnek. Erre nagyon kevés esélyt látok, ezért azt kérjük, hogy egy normál, részletes törvény szülessen” – magyarázta.
Problémalista: a bolognai rendszertől az oktatók minősítéséig
„A többciklusú képzés Magyarországon való bevezetése nem átgondolt stratégián alapult. A képzésekkel kapcsolatos problémák jelentős része is ebből fakad, hiszen nem volt az intézményeknek elég idejük arra, hogy a különböző szakok tanterveit az új rendszerhez igazítsák. Sok felsőoktatási intézmény ezért a régi egyetemi képzéseket gyakorlatilag elvágta a hatodik szemeszternél, és a maradék tárgyakat illesztette be a mesterképzésbe, vagy a régi képzéseket szinte teljes egészében besűrítette az alapképzésbe” – áll a felsőoktatás problémáit taglaló HÖOK-dokumentumban. A hallgatók a bolognai rendszer átgondolatlansága mellett komoly gondnak tartják az államilag finanszírozott hallgatói helyek szétosztásának rendszerét, véleményük szerint „egyes területeken jelentős – államilag támogatott – túlképzés figyelhető meg”. Hány hallgatót vehetnek fel 2011-ben az egyetemek és főiskolák? Melyik képzési területen lesz a legnagyobb harc az államilag finanszírozott helyekért? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Ugyancsak a legsürgetőbb feladatok közé sorolják a finanszírozási rendszer átalakítását, az alapképzésekről mesterszakra átlépő hallgatók jogviszonyának rendezését, valamint a tehetséggondozás támogatását. A HÖOK az egyetemek és főiskolák „belső minőségirányítási rendszerével” sem elégedett, véleményük szerint az oktatók minősítése a legtöbb intézményben csak formalitás, „így kialakulhat az a jelenség, hogy a hallgatók többsége érdektelenné válik, hiszen nem látja az eredményt és a következményeket, az oktató pedig arra hivatkozhat, hogy a hallgatók csak kis számban töltik ki a kérdőíveket, így annak eredményei nem értékelhetőek” – írják.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a rektorok, az oktatási államtitkárság és Navracsics Tibor február 4-én egyeztet újra az új felsőoktatási törvény tervezetéről.
eduline
