Megtalálták az év legjobb szakdolgozatait

A Budapesti Gazdasági Főiskola volt hallgatójának diplomamunkája nyerte "Az év pr-dolgozata 2010" címet: a beérkezett tizennégy pályaműből az első körben egy tizenhat főből álló zsűri választotta ki a szakmailag legértékesebb munkákat, majd egy második zsűri állította fel a döntősök közötti sorrendet.

  • Eduline
A legjobb teljesítményt elismerő "Az év PR-szakdolgozata 2010" címet idén a Budapesti Gazdasági Főiskola kommunikáció és médiatudományi szakán végzett Regenbach Zsófia "Bizalom, bizalmatlanság a nonprofit szektorban" c. munkája nyerte el. A második helyen Völgyi Katalin "Vállalati önkéntesség Magyarországon", a harmadikon pedig Bognár Gergely "Quo vadis, pr-mérés" c. dolgozata végzett - mindketten a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatói voltak.

Perlaky-Papp József, az idén legtöbb pályaművet benevező Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola docense szerint a szakdolgozatok megmérettetésének lehetősége évről évre nagyobb presztízst és motivációt jelent a pr-szakdolgozatot író diákok számára, hisz a legjobbak a szakmai elismerést mint ajánlást viszik tovább – hangsúlyozta a főiskola docense.

Morva Gábor, a Magyar PR Szövetség elnökségének tagja, a pályázat koordinátora az idei pályázati fordulót értékelve úgy fogalmazott: "A dolgozatok színvonalának fejlődését mutatja az is, hogy az idei nyertesek között már két olyan munka is szerepel, amely a hazai versenyt követően hamarosan a nemzetközi porondon is megmérettetheti magát."

eduline

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.