Idén is a New York állambeli Sarah Lawrence College áll a Forbes magazin legdrágább felsőoktatási intézményeket összesítő listájának élén: a hallgatóknak évente több mint 57 ezer dollárt, vagyis körülbelül 12 millió forintnak megfelelő összeget kell fizetniük.
Az Egyesült Államok legdrágább felsőoktatási intézményében a tizenkét millió forintos tandíjért külön kollégiumi szoba, teljes ellátás és minőségi oktatás jár, a hallgatóknak azonban külön kell fizetniük a tankönyvekért, valamint a szintén borsos árú baleset- és betegségbiztosításért.
“A Sarah Lawrence College személyre szabott oktatást nyújt a hallgatóknak, akik külön-külön konzultálhatnak az oktatókkal, éppen ezért kétszer annyi időt töltenek személyes konzultációval, mint bármelyik más elitegyetem diákjai. Az előadások helyett kis létszámú, legfeljebb tizenöt fős szemináriumokat tartunk" - mondta a Forbes magazinnak Karen Lawrence, az intézmény vezetője. A Manhattantől tizenöt kilométerre lévő egyetemet az ingatlannmogul William Van Duzer Lawrence alapította 1926-ban, kifejezetten nőknek, 1968 óta azonban férfiak is jelentkezhetnek a képzésekre.
A tizenhét hektáros campus a Bronx folyó partján fekszik, jelentős része az alapító William Van Duzer Lawrence birtokához tartozott, azóta azonban az egyre növekvő hallgatói létszám miatt folyamatosan bővítették az épületeket. A kollégiumi szobáknak és a tanulmányi hivatal szobáinak is helyet adó Westlands a 20. század elején például a Lawrence házaspár otthona volt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
