Tárgyalások folynak egy úgynevezett közszolgálati egyetem létrehozásáról - közölte Navracsics Tibor a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott pénteki előadásában.
A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: készülnek olyan tervek, amelyek szerint - nyugat-európai tapasztalatok alapján - létrehoznának egy közszolgálati egyetemet, ahová az államigazgatási, igazgatási, hatósági feladatellátáshoz kötődő képzések tartoznának, így a közigazgatási, a rendőrtiszti képzés, a jelenlegi Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen folyó képzés és egy diplomataképzés. A cél, hogy egy európai szintű, állami tevékenységhez kötődő képzés valósuljon meg - hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy ezt az intézményt "jegyeznék a nagy egyetemek között" is.
Ezzel az egyetemmel a közigazgatás, a rendőrség, a honvédség és a diplomáciai szolgálat között amúgy is meglévő átjárást a képzés szempontjából is meg lehetne alapozni - mondta. Lenne egy olyan közös törzsanyag, amelyet kötelessége lenne megtanulni a rendőrtisztnek, a katonatisztnek, a diplomatának és a kormánytisztviselőnek tanulóknak is, ám a szakmaspecifikus tárgyakat ugyanúgy megtanulnák a hallgatók - ismertette. A közszolgálati egyetem létrehozásának azonban csak akkor van értelme, ha egy minőségi előrelépést jelent - emelte ki Navracsics Tibor.
A közszolgálati egyetem létrehozásáról Hende Csaba honvédelmi miniszter már nyáron beszélt - a tárcavezető szerint a nemzetvédemi és a rendőrtiszti képzés összevonásával létrejövő közszolgálati egyetem segíthetné a katonai pályájukat befejező honvédségi állomány polgári életbe való visszailleszkedését. MTI/edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
