Közeledtek az álláspontok az új felsőoktatási törvény hallgatókra vonatkozó passzusait illetően Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és a hallgatók pénteki találkozóján, Budapesten.
Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke elmondta: Hoffmann Rózsa nyitottnak mutatkozott arra, hogy a hallgatók követelésének megfelelően az új felsőoktatási törvény tartalmazza a hallgatói vizsgák számát.
A pénteki siófoki találkozó után úgy tűnik, hogy a jelenlegi javaslatban rögzített négy vizsgaszámról el lehet majd mozdulni - közölte a HÖOK elnöke, hozzátéve: abban egyetértés volt, hogy ne lehessen parttalanul vizsgázgatni. Arról, hogy a hallgatók pontosan hány vizsgaszámot javasolnak, a HÖOK-n belül még egyeztetnek. Az államtitkár - a hallgatói önkormányzat elnökének közlése szerint - azt mondta, nem lesz akadálya a megállapodásnak az intézményi döntéshozatalban való hallgatói részvétel szabályozása sem. A vitaanyagban a hallgatók 15 százalékos részvételi aránya szerepel, a HÖOK azt szeretné, ha maradna a mostani egynegyed-egyharmad arány. Körösparti Péter úgy értékelte, hogy ha ez a fajta párbeszéd folytatódik, ami pénteken elkezdődött, akkor van esély a megegyezésre. Mint kiemelte, abban teljes az egyetértés, hogy a felsőoktatás minőségének javítása felé kell elmozdulni. Hozzátette: várhatóan november végén, december elején találkoznak újra Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral, akihez akkor már konkrét javaslatokkal érkeznek.MTIMiután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
