Könnyebben találnak majd állást a győri hallgatók?

Hatszázmillió forintnál nagyobb összegből indít kétéves programot a győri Széchenyi István Egyetem a munkaerő-piaci alkalmazkodás, az intézményi döntéshozatali rend és a versenyképesség fejlesztése érdekében.

  • Eduline
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv által biztosított 590 millió forintos támogatást további 32 millióval egészítette ki az intézmény, átfogó szolgáltatás-fejlesztésre - hangzott el a projektet bemutató szerdai eseményen.

 

A pénzből fejlesztik a munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz kapcsolódó módszertani és szervezeti kapacitásokat, egyebek mellett már az elsőéveseket is arra sarkallják, hogy kísérjék figyelemmel, diplomájukkal hol és milyen pozícióban helyezkedhetnek el, illetve korszerűsítik az intézmény irányítását, a hallgatói és oktatói szolgáltatásokat, valamint erősítik az intézmény és az ott dolgozók, tanulók nemzetközi versenyképességét.

 

Ez utóbbi kapcsán említette Rechnitzer János rektorhelyettes, hogy - miként a középkorban is vándorútra küldték az iparostanoncokat - féléves, legfeljebb hárommillió forinttal támogatott külföldi ösztöndíjprogramot hirdettek oktatóik számára. A nagyon szigorú pályázati rendszer az egyetemi tanári cím megszerzéséhez szükséges procedúrát idézi - mondta.

 

A bemutatón elhangzott az is: a projekt keretében felújítják az e szolgáltatások részlegeinek otthont adó  épületeket is.

MTI
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.