Letaszították a trónról a Harvardot

A 200 intézményt felvonultató listát még mindig az amerikai intézmények uralják, az első húszba 13 amerikai, 4 brit és csupán egy-egy svájci, ausztrál és kanadai fért bele. A listán egyébként egyetlen magyar intézmény sem szerepel, az ELTE, ami korábban bekerült egy sanghaji rangsorba most nem kapott itt helyet.

John O'Leary, a lista összeállítását végző szakértői testület vezetője szerint az angol egyetemek kivételesen jó évet zártak most, minden eddiginél több intézményük van bent a legjobb százas, illetve kétszázas listában.

Feltűnő még az ázsiai egyetemek előretörése, a legjobb kétszázba tíz japán, hat kínai és öt dél-koreai is helyett kapott.

A rangsor összeállítását egy több ezer fős kérdőíves felmérés előzte meg, ebben diákokat és tanárokat kérdeztek meg többek között kutatási lehetőségekről, a diplomások elhelyezkedési esélyeiről és az oktatás színvonaláról. Az eredmény azért is érdekes, mert néhány hét múlva jelenik meg a Times éves nagy ranglistája is, ezen még tavaly szintén a Harvard állt az élen, nyomában a Cambridge Egyetemmel.

A hasonló listákat egyébként évek óta egyre több kritika éri, amiért - a vádak szerint - az angol nyelvű intézményeket előnyben részesíti. A Times 2009-es rangsorát övező általános felhördülésnek meglett a következménye: a szerkesztők megígérték, hogy felülvizsgálják az eddigi módszereiket és szigorítanak a kritériumokon, illetve gazdagabb és mélyebb adatelemzéssel és több szakértő bevonásával igyekeznek javítani az átláthatóságot és az egyensúlyt.

eduline