A jegybank és az ország gazdasági működéséhez is elengedhetetlen, hogy a felsőoktatásból kikerülő szakemberek korszerű közgazdasági tudással rendelkezzenek. A folyamatosan változó tudásanyag átadása ráadásul a hagyományos módszerekkel egyre nehézkesebb, a jövő gazdasági szakemberei online tananyagok nélkül nehezen boldogulhatnak - mondta el Király Júlia az MNB alelnöke, aki szerint a szakmai műhelyeknek szünet nélkül fejlődniük kell ha lépést akarnak tartani.
Azt, hogy a versenyképes tudás elsajátításához ma már nélkülözhetetlenek az online tananyagok, a hallgatók és oktatóik is érzik. Legalábbis ez derül ki abból a kérdőíves felmérésből, amelyet az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi Tanszéke készített. A hallgatók 47%-a, és az oktatók 86%-a igényelné további online tananyagok használatát, a Közgazdaságtudományi Tanszék hallgatóinak száz százaléka úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen használ online tartalmakat a vizsgákra való felkészülés során.
A digitális tartalmak, és a digitális képzési csomagok terjedését támogatja a „Tananyagfejlesztés és tartalomfejlesztés, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai (MTMI) képzésekre” című TÁMOP pályázat is. A kiírásra sikeresen pályázott az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszéke, így 2011 szeptemberéig – a Balassi Kiadó Kft-vel, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetével konzorciumban – összesen 87.290.444 millió forintot költenek a jövő gazdasági szakembereinek színvonalas képzését segítő, online tananyagfejlesztésre. Ebből az uniós támogatás összege 69.832.355 forint."A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan jelentős kihívásokkal néz szembe, ezért a döntéseket előkészítő szakmai műhelynek szünet nélkül fejlődnie kell. Ehhez a munkához pedig nélkülözhetetlen a jelenlegi és jövőbeli stábtagok legmagasabb szintű felkészültsége. A színvonalas közgazdász-képzés azzal is segíti az átlátható, érthető jegybanki működést, hogy a gazdaság szereplőinek látókörét bővíti" – hangsúlyozta a pályázatot bemutató sajtótájékoztatón Király Júlia, az MNB alelnöke. Hozzátette: a megalapozott közgazdasági tudás ma már sokkal inkább az új helyzetekről való következetes gondolkodásról szól, amelyhez nélkülözhetetlen a korszerű, nemzetközi eredmények ismerete.
Pete Péter, a program felelőse ennek kapcsán megjegyezte: a közgazdasági oktatáson belül háttérbe szorul az elemző irányvonal, pedig ez a tudás a döntéshozókat segítheti céljaik elérésében.
A „Tartalomfejlesztés az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi Tanszékén” című pályázatnak köszönhetően 38 új, moduláris tananyag kerül fel a világhálóra, amelyből 28 kurzus idegen nyelven is elérhető lesz. A pályázati források lehetővé teszik, hogy a hallgatók mellett bárki számára - és gyakorlatilag a világ bármely pontjáról - elérhetővé váljanak a munkaerő-piaci igényekhez igazodó, nemzetközi tananyagokat is adaptáló, gyakorlati tudást adó tartalmak.
Ez nagy segítséget jelenthet például a külföldi ösztöndíjasoknak, valamint a hazai egyetemeken tanuló, külföldi hallgatóknak, de a fejlesztésekből előnyt kovácsolhat a képzést választó összes tanuló.
"Az idegen nyelvű kurzusok indításával az európai munkaerőpiacon is jól hasznosítható tudást adhatunk át hallgatóinknak, de a fejlesztések eredményeként növekedhet a hallgatói mobilitás is" - mondta Pete Péter. A projekt felelőse hozzátette: a hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel kialakított együttműködések az idegen nyelvű képzésben részt vevő külföldi és hazai diákok, oktatók számának növekedését eredményezhetik, ami – az így megszerzett nemzetközi tapasztalatnak és tudásnak köszönhetően - tovább javíthatja a hallgatók elhelyezkedési esélyeit.
edulineAz a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
