Pár napja hozták nyilvánosságra a magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek fizetését, így derült ki hogy az oktatási tárca alá tartozó 29 intézmény első embereinek fizetése havi szinten 56 millió forinttal terheli az államkasszát. A ránézésre magas összeggel kapcsolatban azért nem árt, ha tudjuk: egy magyar rektor nagyjából tizedannyit keres, mint nyugatabbra élő kollégája.
Sokat keresnek a rektorok? Ez persze megítélés kérdése, a tisztánlátás azonban itt is hasznos lehet. A nyilvánosságra hozott bruttó összegekből kevesebb, mint a fele vándorol a rektorok zsebébe.
Így, ha az egyéb plusz juttatásokat nem számoljuk, akkor mindössze tíz olyan felsőoktatási felsővezető van az országban, aki egymillió forintot meghaladó munkabért visz haza. A többiek ennél kevesebbet kapnak kézbe, és 450 ezertől 900 ezerig terjedő nettó fizetéssel gazdálkodhatnak.A legmagasabb magyar rektori fizetés bruttó 3 millió 487 ezer forint, míg a legalacsonyabb 935 ezer forint.
Összehasonlításképpen, egy átlagosnak mondható amerikai egyetem vezetőjének juttatási csomagja évi négy-ötszázezer dollár, amely a dollár aktuális árfolyamával számolva havi hét és fél millió forintnak felel meg. Ez a fizetés tényleg valahol a középmezőnyben helyezkedik el, vagyis van ettől lejjebb, de sokkal feljebb is.Az USA-ban már két éve „borult a bili”
Azt azért nem mondhatjuk, hogy az átlag amerikai és nyugat-európai állampolgárt nem idegesíti, ha a felsővezetők (így a rektorok is) csillagászati összegeket keresnek. Azt viszont igen, hogy mivel a magyarnál fejlettebb demokráciákban nem újkeletű dolog az állami szektor fizetéseinek nyilvánosságra hozatala, az embereknek volt idejük hozzászokni ahhoz, hogy a kiemelt felelősséggel járó, magas tudományos fokozatot és nagy munkatapasztalatot igénylő állások betöltőit megilleti az átlagosnál jóval magasabb fizetés. Éppen ezért az Elbán túl, a rektori fizetéseket rossz szemmel nézők egészen más alapokra helyezik kritikus megnyilvánulásaikat: eszükbe sem jut felhánytorgatni például azt, hogy egy egyetem vezetőjének fizetéséből hány kisnyugdíjas kaphatná meg havi juttatásait. A nehezményezők leginkább – csakúgy, mint sok más esetben – az állam túlköltekezését ostorozzák.
„Ezekben a nehéz gazdasági időkben az nadrágszíj szorosabbra húzása úgy látszik, csak a családokra és a hallgatókra vonatkozik, nem pedig az egyetemi vezetőkre” – kommentálta egy republikánus szenátor az Egyesült Államokban a Chronicle magazin értesüléseit, mely szerint a 2007-2008-as tanévben ötvenkilenc állami tulajdonú egyetem vezetőjének fizetése haladta meg éves szinten a félmillió dollárt, míg a megelőző évben ugyanezt a határt „csak” negyvenhárman ugrották meg.
A két évvel ezelőtti adatok szerint az USA-ban a nyolc legjobban fizetett rektor közül három nő volt. A első helyezett az Ohio State University vezetője volt, a maga 1 millió 346 ezer dolláros jövedelmével, ez átszámolva 22 millió 433 ezer forintot jelent havonta. A leginkább megfizetett rektor asszony pedig a University of Michigan első embere volt, ő évi 760 ezer dollárt vihetett haza. Magyar szemmel ezek az összegek még akkor is megdöbbentően magasak lehetnek, ha tudjuk, hogy az amerikai rektorok fizetési csomagjában természetesen benne vannak a plusz juttatások, a nyugdíjjárulékok, valamint a ház és gépkocsi használat is.
A brit rektorok nagy része jobban fizetett, mint a miniszterelnök
Az amerikai közvéleményt két éve borzolta fel az a kutatás, amely kimutatta, hogy az állami egyetemek vezetőinek fizetése sokkal gyorsabb ütemben nő, és jóval rugalmasabb felfelé, mint a felsőoktatás magánszektorában dolgozó kollegáiké. A brit Guardian azonban idén márciusban jelentetett meg egy cikket arról, hogy mintegy 80 szigetországi egyetem vezetőjéről mondható el: jobban keres, mint a miniszterelnök. A lap számokkal is alátámasztotta ezt a megállapítást. Értesüléseik szerint az ország legjobban fizetett rektora évi 474 ezer angol fontot keres (ez kb. havi 13 millió 400 ezer forintnak felel meg), szemben a miniszterelnök 197 ezres éves munkadíjával (havi 5 millió 600 ezer forint).
A lap – egyebek mellett – arról is beszámol, hogy a magas rektori fizetések mellett további mintegy 4000 egyetemi tisztségviselő, illetve vezető beosztásban dolgozó keres évi 100 ezer font fölött, köztük akadémiai adminisztrátorok és konzulensek is. A brit rektori csúcsfizetést egyébként a London Business School első embere kapja, míg a leghíresebbnek számító Oxford a hetedik ugyanezen a listán.
Kanaki Anna
eduline
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
