Bár a várost a világhírű egyeteméről ismerik a legtöbben, a helyiek egyre inkább megtapasztalják a diákváros-státusz kevésbé fényes oldalait is. Az egyre durvább éjszakai hangoskodások és a várost elborító szemét kiverte a biztosítékot a helyieknél, akiknek a nyomására a városháza most lépett. A hasonló cipőben járó, többi nagy angol egyetemi város pedig kiváncsian figyeli az oxfordi kísérletet.
Oxford egyébként nem az egyetlen város Angliában, ahol hasonló problémákkal kell szembenézniük a helyieknek, de mivel itt a legnagyobb a tanulók aránya (a 130 ezer lakosra nagyjából 31 ezer diák jut) ezért itt jelentkeztek a legélesebben ezek a gondok.
„A lakosok növekvő ellenszenvvel figyelik, hogy a diákok miképpen formálják saját igényeikre a várost és ez hogyan a közvetlen lakóközösségükre.” - ismerte be Ian Wright, az Oxford városi tanács egészségügyi és fejlesztési részlegének a menedzsere a The Guardiannak, majd hozzátette: az ezzel kapcsolatos lakossági panaszáradat folyamatosan napirenden tartja a problémát. Áprilisban ráadásul az angol kormány a lakhatással kapcsolatban olyan törvényeket hozott, amely több hatalmat ad a helyi hatóságoknak, hogy különféle bírságokat rójanak ki azokra a főbérlőkre, akiknél három vagy több olyan ember lakik, akik nincsenek rokoni kapcsolatban. Ennek megfelelően júniusban hozzák az első döntést a városi tanács azon javaslatáról, hogy a főbérlői bérleti engedélyeket visszavonhassák, ha a tulajdonos nem tesz eleget a kirótt kötelességeinek, például, ha nem gondoskodik megfelelő szeméttárolási lehetőségről. Ez az új szabály körülbelül 5000 ingatlant érint csak Oxfordban, ezeknek a tulajdonosai pedig komoly ellenőrzésekre számíthatnak a jövőben.
A lakók állítólag komoly javulást várnak az új szabályozástól, nem s beszélve arról, hogy az összes többi, a problémákban szintén érintett egyetemi város, köztük Leeds, Bristol és Birmingham is az Oxfordi „kísérleten” tartják a szemüket, ugrásra készen hogy átvegyék az új szabályozást.
Krisztina O'Brien
Krisztina O'Brien
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
