Szimulációs labort adott át a Bosch a Műegyetemen

55 milliós támogatási szerződést írt alá a magyarországi Bosch csoport és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mikor átadták a Közép-Európában egyedülállónak számító autómechatronikai szimulációs labort. A hároméves szakmai megállapodás célja, hogy az ipari elvárások a felsőoktatásban is megjelenjenek.

  • Edupress
A mérnöki szakokon folyó oktatási infrastruktúra feltételeinek javítása, a közös kutatás-fejlesztési projektek támogatása mellett a német nyelvű képzésben részt vevő hallgatók számára ösztöndíjak biztosítása és egy Közép-Európában egyedülálló mechatronikai labor megnyitása is tárgya a BME-n megkötött, három évre szóló támogatási szerződésnek.

A magyarországi Bosch csoport hatvani gyára, annak Budapesti Fejlesztési Központja, valamint az egyetem között évek óta zajlik szoros szakmai együttgondolkodás és stratégiai tervezés, hiszen a világszínvonalú mérnökképzés egyik feltétele, hogy az ipar és a piac elvárásai a felsőoktatásban is megjelenjenek.

"A most átadásra kerülő laboratóriumban újabb kar hallgatói ismerkedhetnek meg a legkorszerűbb technológiákkal, s az innovatív környezet, reményeink szerint, hozzájárul ahhoz, hogy a mai szakmai-etikai kihívásoknak megfelelő mérnök váljon belőlük" - üdvözölte az együttműködést Dr. Péceli Gábor, a BME rektora.

Thomas E. Beyer, a Bosch csoport magyarországi képviselője elmondta: évek óta kiemelten támogatják a magyarországi felsőoktatást és mérnökképzést, így mára a magyarországi Bosch a második legkeresettebb munkahely a diploma előtt álló műszaki egyetemisták és főiskolások körében.

edupress
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.