A BKV-sztrájk idején igazoltnak tekinti a vizsgákról való távolmaradást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A felsőoktatásban elsősorban a budai intézmények megközelítése jelent problémát, a pesti oldalon azonban több egyetem a metróval is könnyen elérhető. A közoktatás területén január 12-én három, szerdán már csak kettő, január 14-én pedig már csak egy intézményben rendeltek el oktatási szünetet.
Amennyiben egyes tárgyakból már nem volna egyéb lehetőség a vizsgáztatásra, illetve ha a további vizsgaalkalmakon a hallgatók ütközés miatt nem tudnának részt venni, a Műegyetem arra kéri a tanszékeket, hogy adjanak plusz lehetőséget a diákjaiknak.
A sztrájk első napján, január 12-én még három közoktatási intézményben hirdettek szünetet, így nem volt tanítás a Harsányi János Szakközépiskola és Szakiskolában, a Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolában és a Szabómester Szakképző Iskolában. Szerdán már csak két intézményben (az Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola) rendeltek el hasonlót. Január 14-én, csütörtökön pedig már csak a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola vezetősége döntött a szünet mellett.
A 18. kerületben található Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója az iskola honlapján megjelent közleményében fekteti le a sztrájk idejére vonatkozó szabályokat. Leszögezi, hogy a Volán szolgáltatási köre alá tartozó települések diákjainak kötelező a megjelenés, de ez vonatkozik az iskola négy kilométeres körzetében lakókra is. Iskolabuszokkal segítették azonban a 17. kerületi, a gyáli és a pestszentimrei diákokat.
Jelentősebb problémákkal kell szembenézniük az iskoláknak, ha a sztrájk jövő héten is, tehát a központi felvételik és az osztályozó vizsgák idején is tart majd. A minisztérium korábban az MTI-vel azt közölte: az iskolaigazgatók a hiányzók számától függően mérlegelhetik, hogy megtartják-e a tanítást, de még a rendkívüli szünet ideje alatt is gondoskodniuk kell a tanulókról.
edupress
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
