A legdrágább külföldi és magyar egyetemek

Itthon a legkisebb összeget  az Esztergomi Hittudományi Főiskolán a hitéleti képzésért kell fizetni, itt 35.000 Ft a tandíj egy szemeszterre. A legborsosabb ára már évek óta az orvosképzésnek van, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1.355.400 Ft-ot kérnek el költségtérítéses fogorvos hallgatóktól, az általános orvosoktól pedig „mindössze” 975.000 Ft-ot. A magas ár teljesen érthető, hiszen az előadó professzorok fizetésén túl az eszközök használatát is fedezni kell, melyet a költségtérítéses hallgatók saját zsebből spendíroznak meg. 

Ugyan a Közép Európai Egyetemen nem 6 éves a képzés, ettől függetlenűl a CEU sem marad alul a versenyben. A közgazdasági elemző szakon egy fél éves oktatásért 1.235.300 Ft-ot számítanak fel a hallgatóknak, ehhez az összeghez minden bizonnyal nagyban hozzájárul a világ minden tájáról érkező ismert szakemberek  magas előadói díja. A CEU-t azonban még idén is lekörözi egy művészeti iskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, ahol majdnem 1,3 millió forintot kérnek el egy 5 hónapos képzésért. 

A Forbes magazin listája szerint a világ legdrágább egyeteme az amerikai főváros nagy hírű intézménye, a George Washington Egyetem, ahol a tandíj  évente közel 40.000 dollár (7 millió 768 ezer forint). Amerikában nem is annyira ritka ez a magas tandíj. Az ohiói Kenyon College-ban, a pennsylvaniai Bucknell Egyetemen, a New York-i Vassar College és Sarah Lawrence College-ben a diákok éves szinten 38.000 dollár (7,4 millió Ft) fölötti összeget fizetnek két szemeszterért, amely természetesen nem tartalmazza a tankönyvek a kollégiumi szállás és az étkezés költségeit. Az amerikai állami felsőoktatásban a diploma megszerzéséhez egy diáknak átlagosan 4.587 dollárt (890.800 forintot) kell kifizetnie. Ennél csak Ausztráliában drágább az állami oktatás, ott a tandíj 2005-ben 5.289 dollár (1.027.100 forint) volt.

Buckhingham University

Persze ha drága magánegyetemeket keresünk nem kell olyan messzire repülni. Az európai intézmények között is találunk nem kimondottan olcsó iskolákat, amelyek olykor még le is körözik amerikai vetélytársaikat. Az egyetlen olyan brit felsőoktatási intézményben, a Buckingham Egyetemen, amely nem kap állami támogatást, a brit diákoknak évente 15.500 fontba (4 millió 920 ezer forintba), a nemzetközi diákoknak 27 ezer fontba (8 millió 570 ezer forintba) kerül az oktatás. A Eiffel torony árnyékában lévő Párizsi Amerikai Egyetem éves díja 24.000 euro (6 millió 577 ezer forint), de az olasz határ közelében működő svájci Franklin College sem éppen a filléres helyek közé tartozik. Itt évente közel 31.000 dollárt (6 millió 020 ezer forintot) kérnek a diákoktól. 

Felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire áll egyenes arányban a tandíj összege és az okatatás minősége ezekben az intézményekben, vagyis kijelenthető-e, hogy a legdrágább a legjobb is egyben. Nos, ez utóbbi ilyen formában biztosan nem igaz, ha megnézzük a világ legjobb (vagy annak tartott) egyetemeiről

készített listákat

, akkor azt láthatjuk, hogy bizony az elsők közé (Harvard, Cambridge, Stanford, Berkeley) nem kerültek be a legdrábább intézmények. Ezek az egyetemek többnyire ugyanis kínosan ügyelnek arra, hogy olyan feltételeket támasszanak és olyan ösztöndíjprogramokat dolgozzanak ki, amelyekkel az okos, de nem különösebben tehetős diákok is felvételt nyerhessenek. Akik pedig nem ugorják meg a lécet, vagy csak egyszerűen nem akarnak már beülni az iskolapadba még mindig lehetőségük van meghallgatni az ezeken az egyetemeken

elhangzó előadásokat például az academic earth-ön

.

eduline