Augusztus 10-ig lehet jelentkezni a pótfelvételikre

Az eddigi gyakorlattól eltérően azonban nem a felsőoktatási intézményekhez, hanem az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani a kérelmet.

  • Eduline
Az idén is egy felsőoktatási intézménybe és egy képzésre jelentkezhetnek a diákok. Az egyetemek és főiskolák a pótfelvételik keretében gyakorlati vagy alkalmassági vizsga letételét kérhetik a jelentkezőktől, amelyeket augusztus 20-a után tartanak. Külön értesítést erről már nem kapnak az érintettek, ezért nekik figyelniük kell annak az intézménynek a honlapját, ahova beadták papírjaikat, illetve elküldték elektronikus leveleiket.

Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta, a hétvégén két napilapban is megjelennek azok a felsőoktatási intézmények, amelyek pótfelvételit hirdetnek. A ponthatárokat augusztus 29-én hozzák nyilvánosságra.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.