Csütörtök este nyolctól várhatóak a hivatalos felvételi pontszámok

Csütörtök este hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ekkor dől el a mintegy 127 ezer 500 felvételiző sorsa. Aki szeretne többedmagával izgulni, az menjen ki a Millenáris parkba a Pont Ott Partyra, aki viszont "nem hivatalos" pontbulit tervez, kövesse az eseményeket nálunk.

  • Eduline

A fővárosban a Millenárison az idén is Pont Ott Party-t tartanak, amelyre kilátogat Hiller István szakminiszter is. A Millenáris szabadtéri színpadán délután fél hattól felsőoktatási kerekasztal-beszélgetést rendeznek, amelyen az oktatási tárca, a Diákhitel Központ, az Educatio Nonprofit Kft., a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és az Oktatási Hivatal vezetői vesznek részt. A fórumon szó lesz arról, milyen tényezők alakítják a ponthatárokat, melyek a 2009-es felvételi legnépszerűbb szakjai és intézményei, milyen jelentkezési tendenciák érvényesültek. Szó lesz még az ösztöndíj-lehetőségekről és hallgatói juttatásokról, a diákhitel lehetőségeiről, a felsőoktatás minőségének javulását célzó lépésekről. 

A ponthatárok megállapítását az idén is egy összetett számítógépes algoritmus segíti, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított intézményi rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatók keretszámát és az intézményi kapacitásszámokat is.

Az algoritmus a jelentkezőket - az általuk elért felvételi összpontszám alapján - szakonként országos rangsorba állítja, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott intézménybe és szakra. 

Ha egy-egy intézmény már feltöltődött a kapacitása határáig, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel. Ez a folyamat addig zajlik, amíg az adott képzési területen, illetve szakon felvettek száma el nem éri az országosan felvehető államilag támogatott keretszámot. Az algoritmus ezután a költségtérítés jelentkezők között dolgozik  tovább, akik közül annyit vesz fel, amennyit az intézmény kapacitása enged.

A diákok felvételi összpontszámát, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+80 pontos pontszámítási rendszerben számítják ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 80 pont) képezik.

Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a legalább középfokú végzettséggel rendelkező jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 160 pontot, ez a jogszabályi minimum ponthatár és ez az, amit jövőre valószínűleg megemelnek. 

Az idén 127.500 diák jelentkezett egyetemekre és főiskolákra, mintegy 27 ezerrel több, mint tavaly. Alapképzésre 90.600-an, egységes osztatlan képzésre 10.200-an, felsőfokú szakképzésre 6.500-an nyújtottak be kérelmet. Mesterképzésre első helyen 17 ezren jelentkeztek.   2009 legnépszerűbb alapszakja a turizmus-vendéglátás volt.

mti

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.