Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mennyit keresnek a friss diplomások? Mennyi idő alatt találnak állást, és hányan mennek külföldre? Hétről hétre megnézzük, milyen esélyekkel indulnak a diplomások, ezúttal a természettudományi karokról kikerülők tapasztalatait összegeztük. Íme, a friss adatok.

128-208 ezer forint - ennyit keresnek havonta a természettudományi karokról kikerülő pályakezdők. A friss diplomások átlagosan négy hónap alatt találnak állást, a nagy budapesti és vidéki egyetemek friss diplomásainak átlagosan 15 százaléka vállalt munkát külföldön.
BME: sokan mennek külföldre
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karán végzettek átlagosan 2,4 hónap alatt találtak állást, a Magyarországon dolgozók körében a nettó átlagkereset havi 208 ezer. A diplomázás után tízből négy hallgató külföldön helyezkedett el.
A válaszadáskor a friss diplomások mindössze 1,8 százaléka volt munkanélküli. 5,3 százalékuk más szakterületen talált állást, ugyanennyien dolgoztak felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben is. Az abszolutórium megszerzésekor a hallgatók 10,9 százalékának volt főállása.
ELTE, Eger, Pécs
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán végzettek átlagosan 3,89 hónap alatt találtak állást, a Magyarországon dolgozók nettó 146 ezer forintot kerestek havonta, a friss diplomások 13,3 százaléka vállalt munkát külföldön.
A válaszadáskor a pályakezdők 6,1 százalékának nem volt állása, más szakterületen 14,4 százalékuk, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben pedig 16,6 százalékuk helyezkedett el. A tanulmányok alatt a hallgatók 18,9 százaléka dolgozott, a végzéskor 11,9 százalékuknak volt főállása.
Az egri Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának volt hallgatói átlagosan 5,79 hónap alatt találtak állást, nettó 128 ezer forintos havi kereset mellett. A friss diplomások 15,6 százaléka helyezkedett el más szakterületen, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát pedig 23,4 százalékuk végzett, az abszolutórium megszerzésekor 60,7 százalékuknak volt főállása.
| Milyen adatokat néztünk? |
| A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2012-es felmérése a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mérte fel, a volt hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük. Az adatfelvétel 2012 tavaszán történt. |
A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának volt hallgatói átlagosan 4,4 hónap alatt találtak állást, havi nettó 140 ezer forintos fizetés mellett. Külföldön a friss diplomások 8,5 százaléka helyezkedett el.
A válaszadáskor a végzettek 7,9 százalékának nem volt állása, 20,9 százalékuk más szakterületen, 26,4 százalékuk pedig felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben helyezkedett el. A hallgatók 28,9 százaléka az egyetem mellett is dolgozott, az abszolutórium megszerzésekor főállása 39,2 százalékuknak volt.
Debrecen, Szeged
A Debreceni Egyetemen Természettudományi és Technológiai Kar működik, így a felmérésben a bio-, villamos- és vegyészmérnökök is részt vettek. Az adatokat nem tudjuk különválasztani, mindenesetre a karon végzettek átlagosan 4,67 hónap alatt tudtak elhelyezkedni, a Magyarországon dolgozók körében a havi nettó átlagkereset 133 ezer.
Külföldön a friss diplomások 3,4 százaléka vállalt munkát. A pályaelhagyók aránya 19,2 százalék volt, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben pedig a pályakezdők 15,9 százaléka dolgozott. A végzéskor a hallgatók 29,6 százalékának volt főállása.
A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán végzettek 4,5 hónap alatt találtak állást, a pályakezdők havi nettó átlagkeresete 149 ezer forint volt. A friss diplomások 12,2 százaléka külföldön vállalt munkát.
A válaszadáskor 7,1 százalékuk volt munkanélküli, 13,6 százalékuk más szakterületen, 15,4 százalékuk pedig felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben helyezkedett el. A hallgatók 34,1 százaléka az egyetem mellett is dolgozott, főállása az abszolutórium megszerzésekor 29,9 százalékuknak volt.
| Sorozatunk a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.