Szívesen tanulnátok szakmát, de nem tudjátok, pontosan hogyan is működik az OKJ-s rendszer? Most összegyűjtöttünk pár fontos kérdést, amire érdemes tudni a választ, mielőtt belekezdenétek.
Milyen formában zajlanak szakképzések?
A szakképzési rendszer több formában ad lehetőséget a szakmát tanulóknak az oklevelek megszerzésére:
Mi a különbség ezek között a szakképzések között?
Megkülönböztetünk tanfolyamokat és iskolarendszerű képzéseket. A tanfolyamokért fizetni kell, a tandíjat a képzést szervező iskola határozza meg. Ezeknek a tanfolyamoknak az előnye, hogy rövidebbek, mint az iskolarendszerű képzések, és ütemezésük jobban igazodik a munkaidőhöz.
Az iskolarendszerű képzések indulhatnak nappali, esti vagy levelező rendszerben. Az ingyenes képzések zömét a szakképzési centrumok alá tartozó iskolák indítják, illetve néhány egyházi és alapítványi iskola is szervez ingyenes képzéseket.
Hol találom ezeket a képzéseket?
Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy minden szakma ingyenes formában is tanulható. Az, hogy melyek a támogatott képzések, és melyek érhetőek el csak fizetős formában, az Országos Képzési Jegyzékből derül ki. A jegyzékben TK (tanfolyami képzés) jelzéssel ellátott szakmák megszerzését nem támogatja az állam.
Mikor indulnak ezek a képzések?
Az iskolarendszerű képzések szeptemberben, vagy – keresztféléves képzések esetében – februárban indulnak. Más időpontban csak tanfolyami rendszerű képzésekre lehet jelentkezni.
Diploma után is ingyenes a szakképzés?
Ingyenes, a részletekről itt olvashattok.
Diplomásként is tanulhattok OKJ-s képzésen ingyen? Itt a válasz!
Szívesen tanulnátok még, de már mind a tizenkét államilag finanszírozott féléveteket elhasználtátok az egyetemen az alap- és a mesterdiploma megszerzéséhez? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
