Ezekkel a diplomákkal lehet a legtöbbet keresni: itt vannak a fizetések

Műszaki alapszakon szeretnétek továbbtanulni, de kíváncsiak vagytok, milyen fizetésekre számíthattok majd friss diplomásként? Utánajártunk.

  • Eduline
Shutterstock

A Felvi.hu szakkeresőjének segítségével megnéztük, mennyit lehet keresni 2016 öt legnépszerűbb műszaki alapszakjának elvégzése után a 2014-es diplomáspálya-követési adatok alapján.

Gépészmérnöki: havi bruttó átlagjövedelem 285 770 Ft, a végzettek 84 százaléka diplomás munkát végez

Műszaki menedzser: havi bruttó átlagjövedelem 242 718 Ft, a végzettek 74 százaléka diplomás munkát végez

Villamosmérnöki: havi bruttó átlagjövedelem 293 421 Ft, a végzettek 86 százaléka diplomás munkát végez

Járműmérnöki: nincsenek 2014-es pályakövetési adatok

Mechatronikai mérnöki: havi bruttó átlagjövedelem 314 090 Ft, a végzettek 95 százaléka diplomás munkát végez.

Rossz hír a felvételizőknek: ezeket a szakokat megszüntették, más képzéseket átszabtak
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István